Töretlen lelkesedéssel készültek a Brassói Nagyar Napokra.
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget. A Cenk alatti ünnepről, amelyre szerte a nagyvilágból várnak résztvevőket, Toró Tamás főszervezőt kérdeztük.
Olyan találkozási pont az immár 14. alkalommal szervezendő Brassói Nagyar Napok, amelyre a városból elszármazott magyarok – bárhol is éljenek a világban, Európában, Erdélyben, a tengeren túlon – haza szoktak jönni
– mondta el a vasárnap, szeptember 15-én kezdődő, szeptember 22-ig tartó eseménysorozatról Toró Tamás főszervező. Beszélgetésünk elején kiemelte, nagy öröm számára, hogy a Krónika kezdettől fogva támogatója a Cenk alatti magyar ünnepnek és ez fontos, mert arra mutat rá, hogy nemcsak a barcaságiaknak, brassóiaknak, a Brassó megyeieknek üzennek a szervezők a rendezvénnyel, hanem gyakorlatilag szeretettel várnak mindenkit a Székelyföldről, egész Erdélyből, Magyarországról, sőt a tengeren túlról is.
„Ezt folyamatosan szem előtt tartottuk, ezért rendezzük évente ugyanazokban az időpontokban a magyar napokat, hogy jó értelemben vett megszokás lehessen a közönség számára. Olyan programot próbálunk minden évben összeállítani – nyilván az anyagi lehetőségeink szerint –, hogy a lehető legtöbb emberhez szóljon”
– mondta a főszervező. Arról is beszélt, hogy milyen forrásokból sikerül összehozniuk idén a Brassói Magyar Napokat. Kifejtette, a lényeg, hogy a rendezvény Kárpát-medencei összefogás eredménye.
„Nehézségekkel küzdünk, de sok segítséget kaptunk a szervezéshez: támogat bennünket a magyar állam, a helyi magyar vállalkozók, az önkéntesek, az országos RMDSZ, a brassói városi RMDSZ és részben a helyi önkormányzatok is: a megyei meg a városi – ezeket a forrásokat nagyon köszönjük. Magyar kultúra szempontjából Brassóban vannak nehézségeink, mert még kulturális terünk sincsen, de csináljuk tovább töretlen hittel. Hiszen azt gondolom, mindegy, hogy hányan maradtunk, azért még mindig jelentős számú magyarság él a városban”
– emelte ki Toró Tamás. Mint rámutatott, fontos tudni és hangsúlyozni, hogy Brassóban nincsen önálló magyar kulturális intézményrendszer. „Tehát gyakorlatilag kiszolgáltatottak vagyunk a mindenkori városvezetésnek. Gyakorlatilag minden forrásunk pályázatból jön össze, körülbelül száz pályázatot írunk meg annak érdekében, hogy megvalósulhasson az esemény, e tekintetben már-már szinte az észak-erdélyi nagy fesztiválokhoz hasonlóan működünk” – mondta el Toró Tamás. Hozzátette, Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényéről van szó, hiszen ebben a régióban Brassó megyében él a legtöbb magyar.
Azt is elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint kevesebb lett a megye és a város magyar lakossága is: Brassó megyében 38 ezerről 28 ezerre, a városban pedig 17 ezerről 11 ezerre csökkent.
„Brassó megyében eszerint bekerülhet a magyarság képviselője az önkormányzatba, a városban már nem. Mindazonáltal a magyar napok Dél-Erdély hiánypótló eseménye, és fontosnak tartjuk, hogy évente megszervezzük, azért, hogy láttassuk magunkat, hogy magyar szótól legyen hangos a brassói főtér, és a magyar kultúra lakja be a központot”
– fogalmazott a főszervező. Arra is kitért, hogy a kínálaton minden évben próbálnak újítani, többletet nyújtani a közönségnek, a közönségből érkező visszajelzéseket, igényeket figyelembe veszik. Kiemelte, hogy a magyar napokon népviseletben vonulnak fel a barcasági néptánccsoportok a belvároson keresztül, ez egyfajta jó értelemben vett „erődemonstráció”, hogy a többségiek meg a turisták is lássák a gyönyörű magyar népviseleteket.
„Az is fontos, hogy érkezik a Petőfi 200 kiállítás Brassóba, a tárlat három héten keresztül lesz látható. Szintén kiemelendő, hogy nagy álma volt a brassói magyarságnak a 100 Tagú Cigányzenekar fellépése, ezt eddig nem tudtuk megoldani, viszont most sikerült. Nagy koncerteket is szervezünk, és a néptánc vonalán is lényeges eseményeknek adunk helyet: 75 éves a brassói Búzavirág Néptánccsoport, gálaműsorral ünnepeljük meg az évfordulót: a díszvendég Pál István „Szalonna” népzenész és bandája lesz, akik a szakma csúcsának számítanak”
– sorolta Toró Tamás.
Azt is hozzátette, a magyar napok keretében Árpád-plakettet fognak átadni idén, a Cenken álló Árpád-szobor stilizált ábrázolásával. Szerveznek kirándulásokat a Cenkre, városismertetés is szerepel a programban, valamint az In memoriam Reich István barcasági néptánctalálkozó, ami egyébként az egyik legnagyobb néptánctalálkozója lett Erdélynek.
„Felléptetjük helyi tehetségeinket, helyi együtteseinket, lesz termelői, kézművesvásár is, tehát úgymond szimbolikusan »visszafoglaljuk« Brassó főterét. Szandi 14 év után lép fel Erdélyben, és ennek is nagyon örülünk, hogy a koncert helyszíne a Brassói Nagyar Napok, de kiemelném a Queen legjobb magyarországi tribute-zenekarának fellépését is”
– sorolta a főszervező. A Don’t stop the Queen! formáció egyébként augusztusban fergeteges koncertet adott a Kolozsvári Magyar Napokon, a közönség lelkesen ünnepelte őket. Egy különleges alkotást is bemutatnak a Brassói Magyar Napokon: szeptember 18-án láthatja a közönség a Modern moziban az Eötvös-expedíció című dokumentumfilmet – a Liszt Intézet Bukarest és a brassói Alpin Film Fesztivál szervezésében. A vetítésen jelen lesz a rendező, Kátai Bence és a film ötletgazdája és producere, Grábler Zsuzsa.
Az idén megvalósult, 27 perces dokumentumfilmet román felirattal vetítik. Amint a film leírásában olvasható, Eötvös Lórándot, mint tudóst ismerjük, akit Einstein a „fizika fejedelmének” nevezett. Olaszországban azonban, ahol hegycsúcsot (Cima di Eötvös) és sziklautakat neveztek el róla, a legnagyobb magyar hegymászóként tisztelik, lányait, Ilonát és Rolandát pedig a női hegymászás úttörőinek tartják. Amikor húsz évvel ezelőtt Grábler Zsuzsa operatőr megismerkedett az Eötvös-lányok kalandjaival, azonnal filmvászonra álmodta, és a történetbe behívta Nedeczky Júlia hegymászót is, aki magyar nőként először emelkedett nyolcezer méter fölé. 120 évvel a valós események után Zsuzsa és Júlia korabeli öltözékbe bújtak, korabeli hegymászó kellékekkel és egy filmes stábbal együtt megmászták a Dolomitok egyik impozáns sziklafalát.
A 14. Brassói Magyar Napokon a több mint 50 program közül a legtöbb ingyenesen látogatható, azonban van néhány esemény, amelyekre belépőt kell váltani. A Brassói Magyar Napok Facebook-oldalán megtalálható a részletes kínálat.
Kiemelt kép: Visaul Manufactory/Brassói Magyar Napok / Facebook
