Együttműködési megállapodást kötött a Magyarságkutató Intézet (MKI), a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat hétfőn Budapesten.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a megállapodás aláírásakor tartott sajtótájékoztatón kiemelte: 1523-ban megalakult Magyarországon a baptista egyház, amely történelmi egyházzá vált, és 500 éven keresztül képviselte mindazt, ami érték az emberek életében.
Elsősorban a hitet, az erkölcsöt, az oktatást, a magyar hagyományokat, általában a magyar kultúrát – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a magyar kormány 1999-ben és 2021-ben együttműködési szerződést kötött a baptista egyházzal.
Közölte azt is, a Magyarságkutató Intézetet azért hozta létre Magyarország kormánya, hogy a magyar identitást, eredettudatot, kultúrát, hagyományokat, történelmet, annak értékeit megtisztítsa a rárakódott értéktelen, hamis, félrevezető állításoktól. Az igazságot és az értéket próbáljuk meg megközelíteni az elérhetőség legmagasabb szintjén – fogalmazott.
Kiemelte: a baptista egyház és az intézet céljai egybeesnek, az együttműködés az eredmények összegzése, szintetizálása a minőség magasabb fokát jelképezi.
Elhangzott, az idei év végén közösen szerveznek konferenciát, ahol az egyháztörténet is szerepet kap.
Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke hangsúlyozta: a magyar baptisták elődeikkel, az anabaptistákkal együtt több mint 500 éve vannak jelen a Kárpát-medencében. Az azóta eltelt évszázadok sokszor viharos magyar történelmének fontos, de máig kevéssé ismert szelete az anabaptisták és baptisták történelme, valamint azok az értékek, amelyeket hozzátettek népünk megmaradásához és fejlődéséhez – emelte ki.
Hozzátette: megtiszteltetés, egyben nagyszerű lehetőség számukra az együttműködési megállapodás megkötése. A jövőben megosztják kutatási eredményeiket, konkrét projekteket, kutatásokat is indítanak.
A közösség értékei közül kiemelte az önkéntességet, a személyes hitet, valamint a hozzáértést és kreativitást. Az utóbbiakról szóval elmondta: anabaptista habán elődeik a 16-17. században ismert szakemberek voltak, az úgynevezett habán udvarok mesterembereinek munkáját az akkori kor főemberei előszeretettel vették igénybe.
Az anabaptisták kreativitásának sok értékes gyümölcse lett, köztük a habán kerámiák és dísztárgyak – tette hozzá.
Mára a baptisták nagy családja világszerte csaknem 120 milliós közösséget jelent, amelynek része a magyarországi közösségi élet – mondta, hozzátéve: itthon 300 településen vannak gyülekezeteik, és a közösségükhöz kapcsolódók száma meghaladja a százezret.
Ennek a történelmi gyökerekkel rendelkező közösségnek az önismeretét, a következő generációk nevelését, valamint a társadalmi közismeretet segítheti az MKI és egyházunk, valamint fő szociális- és segélyszervezetünk együttműködése – hangsúlyozta. Kiemelte: nagyra becsülik az intézet munkáját, amelyhez szeretnének a maguk eszközeivel hozzájárulni.
Szabó Csaba, a Baptista Szeretetszolgálat oktatási és kulturális főigazgatója Szilágyi Béla elnököt képviselve elmondta: szeretnék feltárni azokat a habán, anabaptista emlékeket a Kárpát-medencében, amelyek egyedülállóak a világon. Az Európában eddig fellelt 462 dokumentumból 400 található az egykori magyar királyság területén, ebből 80-nál több Magyarországon – mondta, hozzátéve: a baptista tudástár projektben ezeket az emlékeket begyűjtik és megosztják.
Ez a digitális könyvtár, múzeum már elérhető, a tudástár napról napra bővül – mondta, hozzátéve: céljuk, hogy közzétegyék ezeket a dokumentumokat, vizsgálhatóvá, kutathatóvá tegyék. Az MKI támogatásával a sárospataki, esztergomi, soproni leletek is vizsgálhatóvá válnak.
MTI
Borítókép: Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke (b), Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MKI) fõigazgatója, tiszteletbeli elnöke (k) és Szabó Csaba, a Baptista Szeretetszolgálat oktatási fõigazgatója (j) az MKI, a baptista egyház és a Baptista Szeretetszolgálat közötti együttmûködési megállapodás aláírásán az MKI épületében
Forrás: MTI/Bruzák Noémi
