Békés Márton: A történelmi missziónk az igazán fontos – VIDEÓVAL

A CÖF, a CÖKA és a Szellemi Honvédők közössége rendezésében megszervezett hétfői Civil Akadémia vendége ezúttal Békés Márton történész, politológus, a Kommentár folyóirat főszerkesztője volt.

A világ, és ez jószerivel szó szerint értendő, elnyugatosodott. A nagy kultúrával rendelkező országok Keleten ugyan kritikával illetik a nyugatias modernitást, de ma már ők is úgy élnek, mint a nyugati társaik. Ez alól talán csak az iszlám a kivétel, bár van itt egy kis bökkenő, egy kis ellentmondás, amit fel kellene tudnunk oldani. 2015-től kezdve az iszlám végképp meg akarja szállni Európát és teszi ezt úgy, hogy elutasítja a fehér ember civilizációs gyökereit, vallását – ami még megmaradt belőle –, de elutasítja a progresszív baloldal gender-ideológiáját is. Haszonélvezője a szociális hálónak – ami szintén a kereszténység alapértékéből származik – hálából terrorcselekedetekkel fizet a befogadójának.

Tusványoson tavaly a miniszterelnök azt mondta, hogy pogány hedonista lett a nyugati civilizáció.

Bár az állítás megsemmisítő, mégis van benne egy kis reménysugár. Mégpedig az, hogy mindaz, amit a Nyugat és vele együtt az ateista világ tagad, azt a Teremtő és a teremtettség megtagadásával teszi. Magyarán ahhoz méri önmagát, mert nincs és nem is lehet alternatív mondanivalója az emberről, a világról, minthogy ahhoz mérje magát.

Az utóbbi időben korábban is megbúvó, most azonban láthatóvá váló konfliktusok törtek felszínre. A kérdés az, hogy a kompromisszum mennyire lehetséges ebben a helyzetben.

Mindennek kapcsán a Civil Akadémia vendégeként Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatója, politológus főszerkesztő a következőket mondta el:

„Arra a kérdésre, hogy mi jelent kompromisszumot a magyarok számára, nehéz válaszolni. A történelmi horizontot vizsgálva, ami olyan száz évnél kezdődik, azt lehet mondani, hogy nem lehet. Hétköznapi esetekben van játéktér, nem kell rigid módon eljárni, de a nagy célt nem lehet feladni. Bethlen Istvánnak volt egy kétkötetes kiadványa, amelynek volt egy előszava, amelyben sok maradandót mondott el. Többek között azt, hogy az ő kormányzati ciklusának első pár éve előbb a politikai stabilitás megteremtéséről szólt, középtávon pedig gazdasági stabilitást kellett teremteni.  Csakhogy jött a gazdasági világválság, amely után távoznia kellett, de ő vallotta, hogy a hosszútávú érdekek oltárán soha nem áldozza fel a rövidtávúakat. Ugyanerről szólt az Orbán-kormány elmúlt 14 éve is. Előbb politikai stabilitást kellett teremteni egy új alkotmánnyal, aztán gazdasági stabilitást is, aztán pedig a migrációs krízis okozta, hogy a külpolitika hangsúlyos része a magyar kormányzati gondolkodása. Bethlennek sajnos, tíz év után le kellett mondania, csakhogy Orbán Viktort nem tudta meneszteni sem a hazai, sem a brüsszeli ellenzék, a koronavírus-járvány sem, az orosz-ukrán háború nyomán előálló krízis sem, és az új típusú ellenzék sem” – emelte ki Békés Márton.

Szabó Anett moderátor beszélgetőtársa kiemelte: a nagy stratégiának sziklaszilárdnak kell maradnia: ez pedig a magabíró Magyarország programja, ami azt jelenti, hogy maga határozza meg az irányvonalat, amelyet a magyar kormány valósít meg.

A világrendek átalakulása milyen feladatok elé állítja Magyarországot? – hangzott el a moderátori kérdés.

Békés Márton szerint a világrendszerváltás kifejezés alatt kollégáival azt értik, hogy a nemzetközi erők, nemzetközi hatalom megoszlása változóban van. Ennek van gazdasági, politikai, de akár szellemi oka is.

Amikor az USA azt gondolta, hogy megnyerte a hidegháborút, úgy volt vele, hogy a Szovjetunió a múlté, az Egyesült Államok pedig egyeduralkodóvá vált. A győztesek gyakori tévedése, hogy a vesztesektől a teljes átalakulást várják el, míg nekik, a győzteseknek semmiben sem kell változtatni.

„Ez volt az Egyesült Államok veszte: negyed évszázadon keresztül ez a hozzáállás működött is. Csakhogy megváltozott a világ: az Egyesült Államok demográfiailag, szellemileg is lehanyatlott, a színes népek forradalma pedig beérett. A világ legnépesebb országa ma már nem Kína, hanem India, elindult egy hangsúlyeltolódás, ami a demográfiában, gazdaságban, majd a kulturális kódok szintjén is bekövetkezett. Ma már nem lehet úgy irányítani a világot, ahogyan azt az USA gondolta” – emelte ki Békés Márton.

A történész szerint nem a blokkosodás a baj, hanem az, ha nem a megfelelő blokkban vagyunk.

„A világ nem univerzum, hanem pluriverzum, s ezek blokkokba rendeződnek, nagy terek alakulnak ki. Lesz egy nagy tér az USÁ-tól Németországig, egy keleti, majd lesz egy dél-ázsiai nagy tér, egy afrikai vagy közel-keleti és egy latin-amerikai. Ez nem holnap fog bekövetkezni, de bekövetkezik. Magyarország nehéz helyzetben van. Önszántunkból a nyugati szövetségi rendszer tagjai vagyunk (NATO, EU), de ideológiailag nem értünk velük egyet. Ők pedig teljes azonosulást várnak” – hangsúlyozta.

A különutasságunk azt jelenti, hogy más ideológiai síkon mozgunk.

Ebben nem vagyunk egyedült: korábban Lengyelország is így viselkedett, most itt van velünk Szlovákia, kicsit hasonlít az olaszok vagy a hollandok helyzete is a miénkhez. Törökország helyzete a NATO-ban is hasonlít a mi helyzetünkre. Nekünk fontosak a nyugati struktúrák, de a globális Dél iránt nagyobb érdeklődést kell mutatnunk.

„És itt van nekünk Közép-Európa. Nem a V4, amit Sorosék szétrobbantottak. Én egy magyar nacionalista vagyok, nekem nem kell a V4-hez ragaszkodnom, Dél-Európa felé kell fordulni, Szerbia, Horvátország felé, bízni egy szlovén kormányváltásban, bízni egy osztrák kormányváltásban. Legyen ez a nemzetközi együttműködés rendszere: hozzuk létre a Kárpát-medencében az együttműködés rendszerét, amelyben Trianon ellenére a legnépesebb nemzet a magyar. Nagyon jók a lehetőségeink, tudunk barátokat toborozni. Az évszázados misszió, elhívás vár ránk, ezt nem szabad beáldozni” – mutatott rá a Civil Akadémia vendége.

Magyarországnak vertikálisan vannak jó kapcsolatai: Szlovákiával, Szerbiával, Észak-Macedóniával. Ez az országcsoport a maga útját szeretné követni, és megtalálja a modus vivendit a nagy államokkal való jó kapcsolattartásra.

„Persze, mi törekedhetünk szuper kapcsolatokra az Egyesült Államokkal, ha Washington nem partner ebben és egy, az amerikai érdekeket képviselő nagykövet helyett egy, az LMBTQ-közösség helyzetét előtérbe helyező nagykövetet küld ide. Senkinek nem javaslom a Trump-rajongást. Ha Trump hatalomba kerül, az olyan nagykövetet küld ide, aki nem pofázik bele a 2026-os választások tisztaságába. Ez nekünk már elég, ennél többet ne akarjunk” – emelte ki Békés Márton.

A nagyhatalmak hogyan tekintenek a magyar stratégiára? – vetette fel a kérdést a moderátor.

Békés Márton szerint az, hogy Magyarországon nincsenek belső társadalmi konfliktusok, van viszont stabil kormány, az már nagy előny.

„Jó geostratégiai helyzetben van az ország. Attól óva intenék mindenkit, hogy azt higgye, Magyarország fogja megoldani a világ gondjait. A közel-keleti konfliktusban ugyanúgy a béke iránti elkötelezettséget hangsúlyozzuk, mint az orosz-ukrán konfliktusban. Az atomfegyverek esetleges bevetését egyetlen ország sem gondolja most komolyan és ez biztató. Izrael is, Izrael ellenfelei is ki szeretnének kényszeríteni egy döntést még az amerikai választások előtt. Ukrajna katonapolitikai szempontból nagyon nem áll jól, de Oroszország sem tud gyorsan előre haladni. Senkinek sincsenek már nagy lehetőségei. Itt az ideje a tűzszünetnek, a békének, de azt a nálunk nagyobb játékosok fogják kikényszeríteni. Magyarország a Béke Barátai csoporttal tud ebben előrelépést elérni. A háborúba sodródásunkat sikerült elkerülni, noha ezt Nyugat-Európa nem támogatja. A mi lépésünk ennek ellenére tiszteletet váltott ki” – összegezte a helyzetet Békés Márton.

A magyar uniós elnökség sikerességéről szólva Békés Márton elmondta: az európai közösség eredetileg békeprojekt volt, ezért is érthetetlen Brüsszelnek az orosz-ukrán háborúban tanúsított magatartása.

„Orbán Viktor szeretné visszaterelni az EU-t a béke irányába. Magyarországnak volt egy világos javaslata, mi nem egy beláthatatlan és problémás ukrán csatlakozást látnánk szívesen, hanem egy nyugat-balkáni bővítést. Ehhez is óvatosabb elvárásokkal közelítenék, azt mondanám, hogy ha a régi, békés, nyugodt világot idéző elnökséget tudunk lebonyolítani, az már siker lesz. Pragmatikus módon eljárva, kizárólag a magyar érdekre koncentrálva kell tevékenykedni” – emelte ki Békés Márton.

Térjünk vissza a belső udvarra, ez a mi világunk, ezt kell megerősíteni – tette hozzá a történész.

Az EU azért nem tud politikailag együttműködni, mert gazdasági társulásként jött létre. Arra a kérdésre, hogy min múlik az integráció jövője, Békés Márton a következőket válaszolta: nem tartozik azok közé, akik állandóan az EU alapító atyáira hivatkoznak.

„Az, hogy az EU alapító atyái talpig rendes, keresztény úriemberek lettek volna, erős túlzás. A szén és acél uniója amerikai projekt volt, a célja az volt, hogy jólétben, stabilitásban, az egymás elleni fenekedéstől távol tartsa az országokat. Ugyanakkor kezdettől fogva megvolt az a gondolat, hogy ez az EU politikailag is integrált szervezet legyen. Ez is amerikai mintájú gondolat, idegen az európai gondolkodástól. Csakhogy évtizedek teltek el és olyan politikusgenerációk nőttek fel mind a nyugat-európai államokban, mint az uniós intézményekben, amelyek teljesen elütnek a mi rendszerváltoztatás utáni politikai elittől. Egészen más a két elit gondolkodása. Az unió intézményeiben kialakult egy brüsszeli kaszt, amely másként gondolkodik, mint az átlagember, vagy az olyan állami vezetők, mint amilyen Orbán Viktor is.

Ezt a konfliktust nem látom feloldhatónak. Annyira távol vannak egymástól a gondolkodás, a nyelv és a világérzékelés, amely egy Von der Leyen asszonyt Orbán Viktortól elválaszt, hogy ez feloldhatatlan. Amerika teljesen a partvonalra szorította Európát”

– összegezte Békés Márton, hozzátéve: ezért van ez a hihetetlen felháborodás Orbán Viktor szavai és tettei miatt is, mint amit Brüsszelből tapasztalhatunk.

Tíz éve hirdette meg Orbán Viktor az illiberalizmus eszméjét Tusnádfürdőn, emlékeztetett Békés Márton, hozzátéve: a világ nyugati felén nagy missziók, nagy gondolatok már nincsenek, a nyugati eliteknek más elképzelésük van a politikacsinálásról.

„Az EU-ban Magyarország ellen folyó eljárásoknak vannak jelentéstevői, amelyek jelentéseiket szakmai anyagok nyomán szokták összeállítani. Ezeket a szakmai anyagokat pedig NGO-k állítják össze. Ezen jelentések vízgyűjtő medencéi olyan nem kormányzati szervezetek, amelyek forrásaikat a Soros-féle világból szerzik. Ezek a jelentések, jelentéstevők megjelennek a jelentésekben, azokból bírósági eljárások, azokból pedig Magyarország elleni ítéletek. Ezek súlyos problémák. Az EU-val vívott magyar harc végső lényege, hogy ezen az államterületen, amit Magyarországnak neveznek, ki hozza és ki tartatja be a törvényeket: a magyar kormány vagy egy tőlünk teljesen idegen, innen több száz kilométerre lévő, demokratikus felhatalmazással nem rendelkező szervezet? Ez az igazi szuverenitásvita. Mi vagyunk azok, akik az állam végső legitimációját a népszuverenitásból eredeztetjük. Ezért van vita az EU és Magyarország között” – fogalmazta meg a gondokat Békés Márton.

„Van politikai, kulturális és gazdasági szuverenitás. A szuverenitás főhatalmat jelent, van rá szép magyar szó. Mi a hatalom forrása? Ki mondja meg és mi támasztja alá, hogy mi a hatalom forrása? Azért Orbán Viktor a kormány vezetője, mert a nép erre hatalmazta fel választásokon. A parlamentet a nép választja. Magyarországon a nép a szuverén, csorbítás nélkül működik a népszuverenitás. A kormány több módon is kikéri a nép véleményét. Az egyik a nemzeti konzultáció, a másik, amikor Orbán hívó szavára százezrek mennek az utcára a Békemenetekre.

Nyugat-Európában a demokráciáról egészen másként vélekednek. Nyugat-Európa eltévelyedett, de Magyarországon az állam filozófiája az őseredeti demokráciát őrzi. Szuverenitásvédelmi Hivatalra azért van szükség, hogy ez így is maradjon” – szögezte le Békés Márton.

A politológis szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal a nemzet fogyasztóvédelmi hatósága.

Az államnak van rendszere, vannak háttérintézményei, vannak hivatalai és vannak hatóságai is. Ez nem jelent valami újabb rendőrséget, belügyi szervezetet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomoz, előterjesztéseket tesz, kutat. Ez nagyon jó egyensúly, nem biztos, hogy ennél nagyobb jogosultságokra lenne szüksége. „Az, hogy bizonyos szervezetek nem szeretnének beszámolni ennek a hivatalnak, nem különös: ha valakinek vaj van a füle mögött, az nem szívesen járkál a napon” – tette hozzá Békés Márton.

A TISZA párt megerősödése kapcsán Békés Márton elmondta: a 2009 szeptemberében meghirdetett centrális erőtér arról szólt, hogy van egy nagy nemzeti kormánypárt, meg mellette jobbról is, balról is egy-egy, egymással össze nem fogó csoportosulás.

„Változik a politika, változnak a csoportosulások, ma már nem érvényesül a centrális erőtér. Ugyanakkor a parlamentben még másfél évig azok maradnak, amelyek 2019-ben bekerültek. A parlamenti életet ezért nem veti szét az izgalom. A Magyar Péter jelenség másról szól. Pártja egyelőre egy virtuális párt.

A TISZA pártként nem múködik.

Hogy a polgári körök koppintása nyomán szervezett körök hogyan működnek vidéken, azt most ne firtassuk. De ez az egész az ellenzékről szól. Tizennégy évnyi sikertelenség után ellenzéki polgártársaink kerestek maguknak valaki mást. És találtak. Ez ennyiről szól. Az ellenzék a 14 év alatt mindenféle módon próbálkozott, egyikből nagyobb vereség lett, mint a másik. Megmutatkozott, hogy hat parlamenti és három parlamenten kívüli ellenzéki pártra nincs szükség. Stratégiai aszimetria van a Fidesz és az ellenzék között.

Várható volt, hogy lesz egy kihívó. Hogy ő magától jött-e, hogy készült-e már, vagy segítettek neki, az fantázia kérdése. Nekem erős a fantáziám…

Már a Novák-ügy kirobbantása előtt Magyar Péter aktív volt a Facebookon ellenzéki irányba, első interjúját a Soros-pénzből fenntartott Partizánnak adta. Ebből látható volt, hogy ő erre régebb óta készült. Aztán a március 15-i tüntetés infrastruktúrája is olyan volt, hogy azt három hét alatt lehetetlen lett volna összehozni… Számos hasonló furcsaság van.

Bekokainozott Duracell-nyusziként megy és mutatja, hogy ő nagyon akarja.

A kérdés, hogy mit is akar. Mert ez eléggé változó” – vázolta a történteket Békés, aki kitért Magyar korábbi barátnőjének történetére is, amelyből leszűrte, hogy egy nárcisztikus egyénről van szó, aki a nőkkel nem igazán tud bánni.

„Ez a kis fiú 16 éven át a felesége árnyékában csinálta az üzleteit meg machinációit, majd amikor a volt feleség kilépett a politikából, ez a fiú ott állt hátszél nélkül. Ő most a Fidesz politikai innovációit másolja: a mi polgári köreinre Tisza szigetekkel válaszol, ha mi nemzeti zászlót viszünk, viszi ő is, ha mi ellenezzük a migrációt, ellenzi ő is… Tanul ő, aztán amit még sérelemként felhoz, azt nagyvonalúan szereti elfelejteni bizonyítani.

Megijedni nem kell tőle.

Mit akar ő? Megbuktatni Orbán Viktort. Ez a cél. Hogy másnap mi lesz? Azt nem tudja megmondani. Magyarország nem Belgium, itt az emberek megszokták, hogy az állam normálisan működik. Ki szeretné olyan állapotban látni 2026-ban Magyarországot, mint amilyenben ma Budapest van? Még a budapestiek sem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy közben Orbán Viktor is a pályán van. Több mint 14 éve van hatalmon ez a kormány, működik a nemzeti együttműködés rendszere. Minden kormánynak lehet hibája. Ezt az alapélményt tetézi, hogy az elmúlt 3-4 évben a gazdasági teljesítőképesség a bűvös 5-6 százalékot nem tudja hozni. Ebben a helyzetben nehezebb a kormányzás. Bizonyos demoralizáló kellemetlenségek tényleg vannak. A Novák-ügy senkinek sem esett jól, az sem, hogy Balog püspök uramnak miért volt jó, hogy azt a házi őrizetben lévő embert szabadlábra helyeztesse. Varga Judit és Magyar Péter házasságának viselt dolgai sem hiányoztak senkinek. Ha Varga Judit tudta, hogy az ura ilyen ellenzéki érzelmű, nem kellett volna elvállalnia a miniszterséget. Vannak még félreérthető megfogalmazások, kommunikációk, amelyek nem kellene, hogy terheljenek bennünket. De a történelmi missziónk az igazán fontos” – fejtette ki Békés Márton.

Zárásként Békés Márton leszögezte: egyben van a polgári tábor, a visszásságokat felül lehet írni, 2026 tavaszán pedig megint az lesz a tét, mint mindig: az országunk. Ott meg győzni kell – mutatott rá.