Az Egyesült Államok 45. elnöke eddig is erős szövetségese volt Magyarországnak, ez szimpátia az újraválasztás után feltételezhetően csak nőni fog.
Donald Trump eddig is erős szövetségese volt Magyarországnak, ez a szimpátia az újraválasztás után feltételezhetően csak nőne. A kampányban a volt elnök úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor erős vezető és egy erős országot vezet, a magyar miniszterelnök is többször méltatta Trump elnököt és legutóbb azt is kijelentette, hogy őt várja vissza a Fehér Házba – minderről ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója, a CÖF-CÖKA szóvivője, az EuCET főtitkára beszélt az Origónak.
Trump a békét hozná el a világnak, Kamala Harris győzelme viszont a háborúk folytatását jelenthetné, akár a harmadik világháború is kitörhet. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az erőviszonyokat is felforgathatná az Európai Unióban Trump győzelme, elsősorban a szuverenisták befolyásának várhatóan jelentős megnövekedése szempontjából – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
–Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnöke 2017. január 20-án tette le hivatali esküjét. A politikai beszédmódban markáns változást hozó Trump már beiktatási beszédében sem palástolta, hogy mit tekint fő feladatának: a hazája által is fémjelzett, keresztény európai gyökerű nyugati civilizáció létének és jogos érdekeinek elsődleges védelmét, és ennek érdekében szakítani kívánt a közéleti vitákra oly bénítóan ható, úgynevezett politikai korrektség dogmájával – mondta ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Alapítvány tudományos igazgatója szerint
a markánsan sajátos habitussal, erős elnöki karakterrel fellépő republikánus elnök hosszú idő után visszaadta a hitet az elfelejtett amerikai rétegeknek;
a migráció és a gazdasági válság – és általában a globalizáció – negatív hatásai miatt nehéz helyzetbe került, elbizonytalanodott munkásosztálynak és a középrétegeknek.
Donald Trump a pártjának is utat mutatva, jól megérezhette ezt az erősödő tendenciát: a béke és biztonság eszménye és mindennapi jelenléte a már régebb óta Amerikában élő kisebbségek nagy része számára is fontos, ez pedig egyre inkább egy republikánus elnökség idején tűnik számukra elérhetőnek.
„A legfrissebb kutatások szerint vezet több amerikai közvélemény-kutatás szerint is a republikánus elnökjelölt, de a megkérdezett magyarok többsége is Trumpot szeretné újra látni az elnöki székben, és szintén többen gondolják, hogy a volt elnök a jelenlegi alelnöknél inkább jó lenne hazánk szempontjából. Ebben több szempont is szerepet játszhat. Sokan úgy látják, hogy évtizedes távlatban tényszerűen kiváló és stratégiai jelentőségű szoros gazdasági és katonai együttműködés mellett a politikai kapcsolatok a baloldali demokrata elnökök alatt nemcsak Magyarország, de a régió egyes országai tekintetében is megromlottak’ – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
A „birodalmi szemlélet” hagyományosan ellenérzést vált ki továbbá a magyarok többségéből, amely rosszallást egy ilyen szemléletet képviselő amerikai nagyköveti viselkedés csak fokozni tud.
Korábban úgy gondolhattuk, hogy korai minden olyan következtetés, amely az Egyesült Államok 2020 novemberi elnökválasztása nyomán azt vetíti előre, hogy az USA kvázi bosszúból – amiért a magyar kormány inkább Donald Trump elnök, nem pedig a választást végül megnyerő demokrata ellenfele iránt mutatott szimpátiát – diplomáciai eszközökkel „lerohanja” majd Magyarországot.
„Azóta tudjuk, hogy David Pressman színre lépése óta az amerikai baloldal egyre modortalanabbul avatkozik be Magyarország belügyeibe, úgy hogy már éppen kezdtük megszokni sokévnyi nélkülözés után, hogy milyen egy szövetségeshez és baráthoz méltó külpolitika Donald Trump elnöksége, illetve David Cornstein Nagykövet úr magyarországi külügyi szolgálata alatt” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
Mark Levin amerikai jogász, író, hírelemző a fokozódó politikai erőszak, a lövöldözések kapcsán már 2022-ben világosan fogalmazott: szerinte a tiszteletlenséget és a családok és a hit elleni támadásokat szemlélteti ez, „a kultúrát sok tekintetben felemésztették”, fogalmazott. Ezért szerinte: „Ünnepelnünk kell az amerikanizmust… Ünnepelnünk kell azokat a zsidó-keresztény fundamentumokat, amelyek ennek a nemzetnek az alapításához járultak hozzá”.
A Századvég tudományos igazgatója szerint Mark Levin gondolataiból világosan következik, hogy
a mostani társadalmi gyűlölet felszításában a hagyományos értékeket és társadalmi rendet is megkérdőjelező radikális, anarchista baloldal, illetve a liberális demokraták részéről érkező folyamatos provokációk, a Trump elnöksége idején teret nyerő woke-izmus, a férfiak hagyományos társadalmi tekintélyét részben érintő metoo-mozgalom, a mind szélsőségesebbé váló Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak az alkotmányos jogrend és az amerikai nemzeti érzület elleni támadásai is szerepet játszottak.
A politikai erőszak alkalmazása általában egy forradalmi cél megvalósítását szolgálja, a társadalmi viszályok fokozódása idején egyenesen a status quo megkérdőjelezésére szolgál. A Trump és Fico elleni merényletek is jelzik, hogy Amerika és Európa ma a gyűlöletbeszéd felfutásával néz szembe, amely magában foglalja a faji gyűlöletet, az idegengyűlöletet, a keresztényellenességet, az antiszemitizmust vagy a tradíciók elleni intolerancián alapuló gyűlölet egyéb formáit, beleértve az agresszív, radikális progresszív ideológiák által kifejezett intoleranciát, amely mindezt szítja és igazolni is igyekszik.
Ifj. Lomnici szerint a politikai színtér sem kivétel ez alól az aggasztó tendencia alól, így a radikalizmus, a gyűlöletbeszéd és a progresszív részről érkező intolerancia a politikai diskurzus szerves részévé váltak.
Immár köztudott, hogy Trump a külpolitikában szakított a Barack Obama fémjelezte szemlélettel, éles kontrasztot mutatva a republikánus George W. Bush háborúihoz és hazug iraki casus bellijéhez képest is. Bush elnök még a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Afganisztán lerohanására utasította az USA hadseregét, a 2003-as iraki háború kapcsán pedig kiderült: bár Amerika arra hivatkozva indította el azt 2003 tavaszán – az ENSZ felhatalmazását sem megszerezve hozzá –, hogy megsemmisítse Szaddám Huszein iraki diktátor Bushék általfeltételezett tömegpusztító arzenálját, Irak vezetése már sok évvel korábban abbahagyta az atom- és biológiai fegyver-programját. Trump úgy próbált más megközelítéssel fellépni a Közel- és Távol-Keleten is, hogy jórészt hordozni kényszerült az amerikai külpolitika negatív örökségét is.
Ugyanakkor, a zsidó-keresztény alapokon nyugvó nyugati civilizáció elszánt védelmezőjeként, a zsidóság ügye iránt is mélyen elkötelezett Trump 2017 május végén, első külföldi útja során felkereste Jeruzsálem óvárosát, amivel szimbolikusan is jelezni kívánta, hogy az USA a térségben – meghatározó partnereként – kiemelten támogatja Izraelt.
Az USA 45. elnöke a közel-keleti politikájában párbeszédre törekedett Szaúd-Arábiával és a NATO-tag Törökországgal is, és széles szövetségre kívánt támaszkodni Iránnal és szövetségeseivel szemben. Az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység korlátozásáról szóló – elődje, Obama elnök regnálása idején megkötött – nemzetközi megállapodás felmondása határozottságát mutatta, ugyanakkor a Trump-éra egyik erősen vitatott külpolitikai lépése volt – fogalmazott ifj. Lomnici.
Ezzel párhuzamosan kiemelendő, hogy a Századvég Alapítvány egyik kutatása rámutatott, hogy Donald Trump az 1981-ben leköszönt Jimmy Carter óta az első amerikai elnök volt, akinek hivatali ideje alatt az Egyesült Államok nem indított újabb háborút.
Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a megkérdezettek többsége (53 százaléka) Magyarországon is úgy érzi, hogy Donald Trump elnök hivatali ideje alatt békésebb és biztonságosabb volt a világ, mint jelenleg, Joe Biden regnálása idején, illetve a megkérdezett 91 százaléka békepárti a márciusi felmérés szerint, és ez az arány azóta sem mutat szignifikáns elmozdulást.
Amennyiben Harris nyer, akár a harmadik világháború is kitörhet, Trump a békét hozhatná el.
Donald Trump eddig is erős szövetségese volt Magyarországnak, ez szimpátia az újraválasztás után feltételezhetően csak nőni fog.
A kampányban a volt elnök úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor erős vezető és egy erős országot vezet, a magyar miniszterelnök is többször méltatta Trump elnököt és legutóbb azt is kijelentette, hogy őt várja vissza a Fehér Házba.
Ez utóbbi esetben a szoros szövetség a két vezető szempontjából még számos pozitív hozadékot és egy rendkívül ígéretes perspektívát hordoz magában az említett három stratégiai területen, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az erőviszonyokat is felforgathatná az Európai Unióban, elsősorban Orbán Viktor és a szuverenisták befolyásának várhatóan jelentős megnövekedése szempontjából – zárta ifj. Lomnici Zoltán.
