Noha az Európai Bizottság hivatalosan még nem közölte a következő évek menetrendjét, az irányadó brüsszeli intézetek és agytrösztök már tényként számolnak be a legfontosabb stratégiai célokról.
Jelentős költségvetési reformot készít elő a következő hónapokban az Európai Bizottság, amelynek középpontjában a közös európai célok teljesítése áll. Ezek közül Brüsszel legfontosabb prioritása Ukrajna hosszútávú támogatása, valamint az uniós döntéshozatal átalakítása, az olyan szuverenista vezetők, mint Orbán Viktor mozgásterének szűkítése. Alapjaiban változtatná meg az Európai Unió költségvetését Brüsszel a 2028-tól kezdődő új uniós költségvetési ciklustól. Az eddig napvilágra került javaslatokból és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozataiból mára kirajzolódik, pontosan mi is a közép- és hosszútávú célja az európai testületnek. Von der Leyen a leendő biztosok meghallgatását a jövő héten tartja, a 26 leendő bizottsági tisztségviselő feladata lesz a brüsszeli célok előkészítése a 2029-ig szóló megbízatásuk ideje alatt.
Noha az Európai Bizottság hivatalosan még nem közölte a következő évek menetrendjét, az irányadó brüsszeli intézetek és agytrösztök már tényként számolnak be a legfontosabb stratégiai célokról. Ezek
• a védelem- és biztonságpolitika, vagyis Ukrajna hosszútávú, feltétel nélküli támogatása,
• a klímacélok végrehajtása és a zöld átállás,
• a digitalizáció
• és az Európai Unió bővítése,
• valamint az egyhangú uniós döntéshozatal megszüntetése, Brüsszel kizárólagos döntési jogköreinek szélesítése.
A célok teljesítéséhez átfogó költségvetési reformot szeretne végrehajtani Brüsszel a 2028-tól induló új pénzügyi ciklusban.
A források felhasználását ugyanakkor kisebb tagállami beleszólás mellett irányítaná Ursula von der Leyen bizottsága, ráadásul a tagállamok egyhangú döntéshozatalát is megszüntetné.
A minősített többség pedig azt jelenti, hogy lényegében Nyugat-Európa venné át a teljes közösség irányítását.
Ukrajna támogatása mindent megváltoztat
A brüsszeli székhelyű Bruegel Intézet és a szintén brüsszeli European Policy Centre tanácsai, iránymutatásai régóta hagyományosan mérvadók az Európai Bizottság programjainak megalkotása során, ráadásul az eddigi nyilatkozatokból is kiderül, ez most sem lesz másképp.
A legnagyobb változásra 2028-tól kell felkészülniük az EU állampolgárainak, mivel a következő többéves uniós költségvetési ciklus, amelyben az érdemi reformok már megvalósulhatnak.
A Bruegel és az EPC felhívása egybecseng Ursula von der Leyen és az Európai Parlament vezető frakcióinak tervezetével. Az EU legfontosabb célkitűzése Ukrajna feltétel nélküli támogatása, mint a harctéren, mind az ország újjáépítésében.
A brüsszeli helyzetértékelés szerint elhúzódó anyagháborúban győzheti le Ukrajna Oroszországot, ehhez pedig az EU minden támogatást feltétel nélkül megadna Kijev számára.
Ráadásul mindenki azzal számol, hogy az Egyesült Államok – a választások kimenetelétől függetlenül – kihátrál az ukrán konfliktusból és egyre kevésbé látja el Európa védelmi feladatait is.
Éppen ezért hosszútávon az EU Ukrajna győzelmében és katonai támogatásában látja Európa védelmének a jövőjét.
Előtérben a kontinens védelme, de nem erről volt szó
Brüsszel éppen ezért kiemelt feladatként tekint az európai védelmi- és biztonságpolitika megerősítésére. Ennek oka, hogy jelenleg Európa biztonsága a NATO-tól és az Egyesült Államoktól függ, valamint a tagállamok egyéni hozzájárulásán alapszik, ami jelentős eltéréseket mutat.
A cél ezért az, hogy az EU kiépítse és összehangolja védelmi képességeit. Ennek értelmében egyre inkább uniós hatáskör lenne a védelmi politika, beleértve a fegyverbeszerzést- és gyártást, valamint a digitalizációt és az innovációt, részben a biztonságpolitika, részben egy közös iparpolitika égisze alatt.
A bizottságnak szánt több száz oldalas jelentések arra szólítják fel Brüsszelt, hogy a védelmi politika középpontjában Ukrajna korlátlan támogatása szerepeljen a közös európai fegyver- és lőszerbeszerzéseken keresztül, míg a kontinens fegyveripara az innovációra épüljön.
Ez azért is szerencsés – a nyilvánosan hozzáférhető tanulmányok szerint –, mert az európai fegyvergyártó vállalatok az újításaikat élesben is tudják tesztelni az ukrán frontvonalakon.
Hitelből nyújtaná el Brüsszel az orosz-ukrán háborút
Ukrajna védelmét tehát már nem csak egzisztenciális, de a jövőbeli védelempolitika szempontjából is nélkülözhetetlennek tartja Brüsszel. A fő kérdés ugyanakkor, hogy erre honnan lesz pénze az EU-nak, mivel az uniós költségvetés méretét a tagállamok befizetései határozzák meg és csak kis része saját bevétel.
Ráadásul úgy kellene finanszírozni a jelentős többletköltségeket, hogy az EU ragaszkodik a fiskális szigorhoz, vagyis ahhoz, hogy a tagállamok kordában tartsák költségvetési hiányukat és államadósságukat is, amely leginkább az állami beruházások visszafogását eredményezheti.
Az irányadó brüsszeli tudásközpontok a nagyobb költségvetési keretre több megoldást is elképzelhetőnek tartanak, beleértve elsősorban a nagyobb tagállami hozzájárulást. Mivel az uniós kassza nettó befizető tagállamai vélhetően nem szívesen áldoznak további költségvetési forrásokat arra, hogy Brüsszel az áhított saját hatáskörben használja fel ezeket, ezért megoldás lehet
• az újabb közös hitelfelvétel,
• a szigorú fiskális gazdaságpolitika fenntartása,
• az európai kohéziós politika átalakítása,
• az európai közösségi javak (EPG-k) kizárólagos támogatása,
• a Közös Agrárpolitika átalakítása,
• valamint a jelenleg a tagállamokhoz befolyó adók egy részének átirányítása az uniós kasszába.
Brüsszel célja világos: gyakorlatilag teljes körű felügyeletet gyakorolna az uniós pénzek felett, jelentősen csorbítva a tagállamok mozgásterét és az általuk „szélsőjobboldalinak” bélyegzett Patrióták távoltartását, beleértve a magyar miniszterelnök mozgásterének csökkentését.
A nemzeti célokat felváltanák a közösségi célok
A 2028 utáni költségvetési ciklus legnagyobb vesztesei a nemzeti kormányok és a gazdák lennének. Ennek oka, hogy a jelenleg külön kasszát jelentő kohéziós pénzeket és a szintén külön zsebből finanszírozott Közös Agrárpolitikát Brüsszel megszüntetné jelenlegi formájában és egyetlen zsebben összpontosítaná ezeket a forrásokat.
A felhasználásukat pedig különböző célokhoz, elsősorban jogállamisági és klímacélokhoz kötné, a tagállamok felzárkóztatásához és a versenyképes mezőgazdasághoz rendelt forrásokat pedig úgynevezett közösségi javak (EPG-k) megvalósítására tenné elérhetővé.
Ez azt jelenti, hogy a tagállamok csak olyan nemzeti célokra fordíthatnák az uniós támogatásokat, amelyek túlmutatnak az adott tagállam határain és a programok megvalósítása az egész közösség érdekeit tartja szem előtt.
Ilyen cél lehet például a kibocsátás-csökkentés, vagyis olyan beruházások megvalósítása, amely az EU klímacéljaihoz is hozzájárul. A pénzek elosztását pedig az Európai Bizottság koordinálná és intézményesített kereteket kapna a jelenleg Magyarországgal szemben alkalmazott, erősen megkérdőjelezhető, jogállami normákra hivatkozott forrásvisszatartás.
Orbán Viktor az igazi szálka Brüsszel szemében
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság prioritása, hogy megreformálja az uniós döntéshozatalt is, vagyis szinte mindenben a lakosságszám alapján hozott minősített többség legyen az elfogadott, a tagállamok egyhangú beleegyezése helyett.
Nem titkolt cél éppen ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Patrióták Európáért frakció mozgásterének szűkítése, ezért a magyar kormányfő és hazánk a következő években egyre nagyobb politikai nyomás alá kerülhet. Több jelentés is világossá teszi, hogy Orbán Viktor és a „szélsőjobb” jelenti az igazi veszélyt Európára számára, mivel a megerősödő jobboldal nem támogatja az ukrajnai konfliktus elhúzódását és nem a föderalizációban látja Európa versenyképességét és a kontinens jövőjét.
Kiemelt kép: Kenzo Tribouillard
