Újraértékelés Csurka István születésnapján

Érdemes Csurka Istvánnak az újraértékelését elvégezni – fogalmazott Schmidt Mária a néhai író és politikus születésének 90. évfordulója kapcsán tartott konferencián. Csurkának rossz volt az időzítése, mivel mindenben túl korán volt igaza.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Csurka személye a rendszerváltoztatás után egy példátlan karaktergyilkosság középpontjába került. A konferencián többek között Lánczi András filozófus és L. Simon László kultúrpolitikus is előadást tartott, bemutatva Csurka politikai és írói munkásságát is – számolt be az eseményről a Magyar Nemzet.

– Hallgatás övezi Csurka István személyét, azonban a rendszerváltoztatásról nem lehet úgy beszélni, hogy őt ne említsük meg – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum, valamint a XX. Század Intézet főigazgatója a néhai író és politikus életét bemutató, Csurka 90 – Idő és sors konferenciát megnyitó beszédében. Mint mondta, Csurka folytatta Zrínyi Miklós vagy Petőfi Sándor hagyatékát, mivel író és a politikus egy személyben volt.

– tette hozzá Schmidt Mária, aki szerint Csurkának rossz volt az időzítése, mivel mindenben túl korán volt igaza.

Jelezte, hogy Csurka nagy ellenszéllel találta magát szemben a rendszerváltoztatás után a magyarság ügyének a képviseletével. A főigazgató úgy vélte, hogy Csurka személye egy példátlan karaktergyilkosság középpontjába került, ami mindenki mást megtört volna, azonban őt nem, ez pedig hősiességre vall.

– emlékeztetett Schmidt Mária.

Felhívta a figyelmet, hogy 1992-ben az amerikai kongresszus is elítélte antiszemitizmus vádjával Csurkát, azonban manapság már az amerikai akadémiai élet úgy vélekedik az antiszemitizmusról, hogy az kontextusfüggő.

– zárta előadását Schmidt Mária.

Legendás alak volt

– Csurka-reneszánszt még mindig nem tapasztalhatunk, de reméljük, hogy a konferencia ennek a kezdete lesz – fogalmazott előadásában Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, aki szerint Csurka legendás magyar alak volt. Felidézte a politikai pályafutását, kiemelve, hogy 1992-ben megírta híres dolgozatát, majd indult az MDF elnöki székéért, amit elveszített Antall Józseffel szemben. Ezt követően Csurkát kizárták az MDF-ből, majd megalapította a MIÉP-et.

Elmondta, hogy 2007-ben arról írt Csurka, hogy új, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező nemzeti kormányra és új alkotmányra van szükség. 2010-ben Csurka a Fidesz győzelmét történelminek nevezte, amit 1990-ben még meg tudott akadályozni a baloldal.

– idézte fel Csurka István gondolatait Békés Márton, majd ismertette, hogy

nem sokkal a halála előtt Csurka üdvözölte az első békemenetet, ami szerinte meg tudta védeni az addigi vívmányokat.

Csurka drámái leírták az egész társadalmat

– Aki az igazsággal foglalkozik, annak a hazugsággal is kell foglalkoznia. Csurka István ezt a kettőt együtt kezelte – fogalmazott előadásában Lánczi András. A Széchenyi-díjas filozófus elmondta, hogy Csurka számára három meghatározó esemény volt az életében, amik közül az egyik az 1956-os forradalom. Szerinte Csurka drámái leírták az egész társadalmat, konfliktusokkal, karakterekkel, vitákkal és az igazsággal. Lánczi úgy vélte, hogy Csurka írói vénával akarta elmondani politikusként is az igazságot, a

politikai kudarcainak a legfőbb oka pedig a kérlelhetetlen igazságkeresése volt.

– A rendszerváltozás utáni években az önmagukat haladónak tartó értelmiségiek folyamatosan próbálták kiretusálni a számukra nem tetsző írókat – fogalmazott L. Simon László kultúrpolitikus az előadásában. Szerinte ebben a harcban az is legitim, ha a liberálisok az ellenfelet erkölcsi és szakmai értelemben próbálják diszkriminálni.

– tette hozzá a kultúrpolitikus.

A teljes cikk ITT olvasható

Fotó: Csurka István beszédet mond a Hősök terén 2008. június 27-én, az 1988-as erdélyi falurombolás elleni tüntetés huszadik évfordulóján. Fotó: MTI/Kovács Attila