Messzire jutott megalakulása óta a hazai meddőségi ellátás átalakításában a Humánreprodukciós Igazgatóság, de sok még a teendő, amely még eredményesebbé tenné a hazai lombikellátást.
„A jövő évben, 2025-ben tovább szorgalmazzuk azon bioetikai kérdések rendezését, melyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé, mint a petesejt-donáció, szociális petesejtfagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés, ezek ugyanis még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást” – közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI).
Felidézték, Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítésről szóló rendeletet még 1981-ben fogalmazták meg, a több évtizedes szövegrészek felülvizsgálata egyre sürgetőbbé vált.
„Az igazgatóság 2022-ben jött létre, a fennállása óta, az elmúlt két évben eddig példátlan módon számos, helyenként már régóta esedékes változás, jogszabály-módosítás történt, reagálva a szakma és a páciensek igényeire” – fogalmaztak.
A WHO felmérése szerint világszerte a lakosság 17 százaléka érintett valamilyen termékenységi zavarban, ami azt jelenti, hogy minden hatodik férfi és nő meddőségi problémával küzd, az elmúlt két évtizedben a nemzőképesség a felére csökkent. Az életmódbeli tényezők, a környezeti hatások mellett a legnagyobb probléma a tájékozatlanságból fakad, a legtöbben ugyanis vágynak a családra, csak kifutnak az időből.
Az OKFŐ HRI 18–49 évesek körében végzett kutatása is ezt bizonyítja, a válaszadók közül legtöbben a stabil párkapcsolat hiánya miatt kénytelenek halogatni az első gyermekük születését, a gyermektelen nők tíz százaléka csak negyvenéves kora utánra tervezi az első gyermeke megszületését.
Ám negyven év felett csupán minden nyolcadik petesejt életképes, 45 év felett pedig minden negyvenedik petesejt. Ez az jelenti, hogy egy negyvenéves nő esetében nyolc hónap alatt lehet esély arra, hogy természetes úton várandós legyen, ugyanakkor még ha sikerül is teherbe esnie, ezeknek a várandósságoknak a fele vetéléssel végződik, továbbá magasabb lehet a magzatnál a genetikai rendellenességek gyakorisága is.
Az igazgatóság emlékeztetett, miután a kormány 2019-ben arról döntött, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi, százszázalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek a nők 45 éves koráig. Fontos előrelépés volt az is, hogy a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje öt évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.
A szabályozással egyben időt nyertek azok a párok, akik fagyasztva tárolt embrióik sorsáról még nem rendelkeztek.
2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága, amelynek az elmúlt két évben számos olyan döntő változást sikerült elérnie, amelyek nagymértékben javítják az ellátás eredményességét és hozzáférhetőségét:
2023-ban megszűnt az IVF-beavatkozások (in vitro fertilizáció, azaz testen kívüli megtermékenyítés) közötti három hónapos várakozási szünet, ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, amelynek semmilyen orvosi javallata nincs.
Megjegyzik, az időbeli korlát eltörlése pozitívan hat az eredményességi mutatókra, emellett megszünteti a várakozás miatti felesleges időveszteséget és az ebből adódó stresszt.
Lényeges változás az is, hogy 2023-tól – a korábbiakkal ellentétben – már nem öt embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem öt, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.
„A beavatkozások számának növelésével nő a várandósság esélye,
míg az embriók úgynevezett blasztocisztatenyésztésével tovább nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az öt-, hat- vagy hétnapos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye. Ezzel egyideijűleg kevesebb a sikertelen beültetés kudarca, lerövidül az élveszüléshez szükséges idő és mindemellett kevesebb embriót fagyasztanak le, mert jellemzően a 3. és 5. nap között az embriók egy része megáll a fejlődésben” – magyarázták.
Szintén mérföldkőnek tekinthető, hogy 2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja, azaz termékenységének megőrzése közfinanszírozottá vált, akik így esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra.
Jelentős eredmény továbbá, hogy mindennek a lehetősége a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, vagyis a 14 és 18 év közöttiek számára is elérhetővé vált. Jövőre pedig, 2025-től a spermafagyasztás és tárolás is közfinanszírozott lesz azok számára, akiknek termékenységét valamilyen betegség vagy kezelés negatívan befolyásolhatja.
Az igazgatóság fontos eredménynek nevezte meg azt is, hogy a kockázatos ikerterhességek számát csökkentették, hiszen ezek a várandósságok nagyon gyakran szövődménnyel járnak, nagy kockázatot rejthetnek a baba és az anya számára is.
„Az intézkedésnek köszönhetően az ikerterhességek eddigi túl magas aránya a felére csökkent, ezáltal csökken a koraszülés előfordulása, a szövődményes terhességek aránya, és csökken a császármetszések száma is” – jelezték.
Ingyenes lett az embriók tárolása és beültetése, ám az újabb stimulációk indításához kapcsolódóan meghatározták, hogy amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció.
Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve
– részletezték.
Felidézték, 2024-ben a meddőségi szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen.
A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, ám mennyiben magasabb szintű ellátás, azaz lombikkezelés szükséges, úgy a pácienseket a meddőségi centrumba irányítják.
Eddig négy szakambulancia kezdte meg működését, Miskolc, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza mellett a jövőben Kecskeméten, Szolnokon, Székesfehérváron, Békéscsabán is lehetőség lesz a meddőségi ellátásra.
Az igazgatóság megjegyezte, a meddőségi kezelések, a beavatkozások minősége és hatékonysága a korábban gyűjtött adatokkal nem voltak megfelelően mérhetők, sem a szakma, sem az ellenőrző hatóság, sem pedig a páciensek számára nem volt átlátható a reprodukciós centrumok munkája, éppen ezért megújították az adatszolgáltatási rendszert.
„A Nemzeti humánreprodukciós regiszter a tizenhárom asszisztált reprodukciós centrum munkájának megismerése és az átláthatóság biztosítása céljából a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel közösen kidolgozott norma alapján 2025. január 1-jétől a finanszírozási díj visszavonásával lehetőség lesz szankcionálni azokat az ellátóhelyeket, amelyek nem a jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően szolgáltatnak adatot, tekintettel arra, hogy korábban az asszisztált reprodukciós centrumok nem teljesítették maradéktalanul jogszabályi kötelezettségüket” – hívták fel a figyelmet.
Borítókép forrása: Pixabay.com
