Lazar Berman elemző cikkét úgy kezdi, „azzal vádolják Magyarország nemzeti vezetőjét, hogy Putyin szövetségese, és ezért aláássa a demokráciát, azonban a magyarok azt akarják, hogy elsősorban az ő érdekeiket szolgálják”. Az Orbán Viktort Brüsszelből érő vádak egy része súlyos: erodálja a magyar demokráciát, igyekszik bagatellizálni a holokausztban való magyar bűnrészességet, antiszemita felhangokkal kacérkodik, ágyba bújik az orosz Vlagyimir Putyinnal… – fogalmaz Berman.
„Izraelnek Orbán győzelme diplomáciai áldás”
„Izrael, valamint reálpolitikus kormánya számára Orbán győzelme diplomáciai áldás: Magyarország ugyanis Orbán vezetésével Izrael szilárd barátjának bizonyult az európai intézményekben” – teszi hozzá.
Naftali Bennett miniszterelnök még januárban köszönte meg Orbánnak, hogy „Magyarország rendületlenül támogatja Izraelt a nemzetközi intézményekben”, csütörtökön pedig Isaac Herzog elnök levélben gratulált a magyar miniszterelnöknek a győzelemhez, „barátnak és szövetségesnek” nevezve őt.
Berman cikkében úgy fogalmaz,
„Orbán meggyőző választási győzelme biztos felhatalmazást ad a magyar vezetőnek hazájában arra, hogy szembeszálljon az EU különböző álláspontjaival, többek között Izraellel kapcsolatban”.
Kiemelte, Budapest az elmúlt években Jeruzsálem lojális támogatója volt az Európai Unióban, többször is megakadályozva az izraeli politikát bíráló nyilatkozatok kiadását. 2020-ban Magyarország azon országok egyike volt, amelyek nem emelték fel szavukat nyilvánosan Izrael azon, végül meghiúsult terve ellen, hogy egyoldalúan annektálja Ciszjordánia egy részét.
Az uniós döntéshozás hátterét megvilágítva Berman jelzi, hogy az unióban a legkisebb országoknak is megvan a lehetőségük az európai kezdeményezések meghiúsítására. A blokk ugyanis konszenzusos alapon hozza meg döntéseit, ez pedig azt jelenti, hogy az Izraelt elítélő határozatokat mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia, beleértve a hagyományosan Izrael-barát Visegrádi Négyeket, amely Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság szövetsége.
Magyarország izraeli nagykövete, Benkő Levente a The Times of Israel című lapnak nyilatkozva elmondta: „a kommunizmus bukása óta valaha mért egyik legmagasabb választási részvétellel a magyarok nagyon világos és egyértelmű üzenetet küldtek azzal, hogy erős új mandátumot adtak a jelenlegi kormánynak. Ez olyan demokratikus legitimáció, amelyet aligha hagyhatnak figyelmen kívül partnereink az Európai Bizottság és Magyarország között folyó vitákban. Különösen, hogy e viták számos aspektusa olyan kérdéseket érint, amelyek még mindig bőven a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és szeretnénk, ha ez így is maradna. A választások semmilyen módon nem változtattak azon, hogy Magyarország szilárdan támogatja Izraelt a nemzetközi szervezetekben és elismeri az önvédelemhez való elidegeníthetetlen jogát”.
Berman megjegyzi: Orbán kevésbé elszigetelt Európában, mint azt sokan gondolják.
„A magyar kormányfő arra kényszerült, hogy elkeseredett nyilvános szócsatát vívjon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel”
Az orosz-ukrán háború kapcsán kiemeli, hogy Magyarországot a kontinensen többször is támadták az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó átfogó európai embargó ellenzése miatt. Magyarország határozottan ellenzi az orosz vezetékek leállítását, mivel otthonainak fűtése, valamint gyárainak áramellátása szempontjából nagymértékben függ az orosz energiától, és jelenleg nem létezik reális alternatíva. Berman hangsúlyozza: Budapest jelenleg is szállít földgázt Ukrajnába, azonban az orosz importra vonatkozó embargó esetén valószínűleg előbb állítja le az Ukrajnába irányuló szállítást, minthogy saját polgárainak okozna kárt.
Hozzáteszi:
sok más uniós ország sincs abban a helyzetben, hogy elvágja az orosz energiát, bár a megújuló energiaforrásokat a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokkal szemben előnyben részesíti.
Németországnak, amely leállítja atomerőműveit, szintén szüksége van Oroszországra hatalmas gazdaságának működtetéséhez, és nyilvánosan ellenzi a teljes körű embargót, mellette Ausztria, Bulgária és más közép-európai országok szintén ellenzik az embargót.
Emellett azonban Orbán Viktor, az európai egység szükségességére hivatkozva támogatta az Oroszország elleni uniós szankciók eddigi összes körét.
Berman kiemeli, bár Orbán Viktor nem szállít halálos fegyvereket Kijevnek, és nem engedi, hogy azok Magyarországon keresztül közvetlenül Ukrajnába jussanak, azt azonban engedélyezi, hogy fegyverek jussanak át az országon Lengyelországba, majd onnan Ukrajnába. Fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország egy főre vetítve több ukrán menekültet fogadott be, mint bármely más európai ország. A legjelentősebb, hogy Orbán Viktor engedélyezi több ezer NATO-katonának az országba való bevonulását, mivel a szövetség igyekszik fokozni a Moszkvával szembeni elrettentő erejét.
Mindezek ellenére a magyar kormányfő arra kényszerült, hogy elkeseredett nyilvános szócsatát vívjon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A választások előtt az ukrán elnök Budapestet „európai orosz kirendeltségnek” nevezte, és azt is mondta, hogy Brüsszelnek „nem kellene tovább hallgatnia Budapest kifogásaira”. Győzelmi beszédében Orbán a választásokon legyőzött erők egyikeként emelte ki Zelenszkijt, utalva „az otthoni baloldalra, a nemzetközi baloldalra mindenütt, a brüsszeli bürokratákra, a Soros-birodalomra a sok pénzével, a nemzetközi mainstream médiára, és végül még az ukrán elnökre is”.
A szélsőjobboldali Jobbikot integráló baloldal nevezi antiszemitának Orbánt
A Soros György liberális zsidó milliárdos elleni következetes, a magyarországi zsidó csoportok által antiszemita retorikaként elítélt támadásai ellenére Orbán Viktor mindig hangsúlyozta, hogy nem tűri el az antiszemitizmust. Nemzetközi sajtótájékoztatóján is külön kiemelte, hogy az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia politikája továbbra is érvényben marad.
Berman megjegyzi: a magyar miniszterelnök azt az ellenzéki szövetséget győzte le, amelyik befogadta soraiba a szélsőjobboldali Jobbikot.
A Benjamin Netanjahut tavaly megbuktató politikai tömbhöz hasonlóan az ellenzéki összefogás is azzal a kizárólagos céllal állt össze, hogy Orbánt eltávolítsa hivatalából.
A terv látványosan megbukott. Sok szélsőjobboldali szavazó nem volt hajlandó a kommunistákra szavazni, a baloldaliak pedig nem akarták támogatni a fasisztákat.
Megbomolni látszik a V4-ek egysége az oroszellenes retorika mentén
Orbán egyértelmű győzelme ellenére Izrael számára vannak aggasztó jelek. Az ukrajnai háború törésvonalakat hozott létre a V4-együttműködésben, Magyarország és Szlovákia, illetve a határozottan oroszellenes csehek és lengyelek között.
Maya Sion-Tzidkiyahu, a Mitvim izraeli-európai kapcsolatokkal foglalkozó programjának igazgatója szerint „az orosz-ukrán háború nyomán úgy tűnik, hogy Lengyelország fordulatot tesz, és visszatér az EU ölelésébe. Ez elszigeteli Magyarországot, és az EU elkezdte alkalmazni ellene a 7. cikkelyt”.
Az Európai Parlament 2018-ban kezdeményezett eljárást Budapest ellen, mert állítólag aláássa a blokk demokratikus értékeit és a jogállamiságot. Ez azt eredményezheti, hogy az ország elveszítheti szavazati jogát. Ugyanezeket a lépéseket megtette Lengyelországgal szemben is, de az eljárás egyik országgal szemben sem lépett előrehaladott szakaszba.
Sion-Tzidkiyahu úgy vélte, „ha Lengyelország nem támogatja ezt a lépést, Orbán még közvetlenebb konfrontációba kerül az EU-val. Már most is költségvetési összecsapásban van velük”. Két nappal Orbán választási győzelme után az Európai Bizottság közölte, hogy a jogállamisági normák megsértése miatt megvonja a támogatást Magyarországtól.
Berman fentiek ellenére úgy fogalmaz,
az Izrael-párti blokkban tapasztalható feszültségek ellenére azonban nem valószínű, hogy eltűnik vagy megszűnik Jeruzsálem támogatása.
Ez a négy ország, akárcsak a többi, a szovjet blokkhoz tartozó ország, sokkal konzervatívabb, nacionalistább és gyakran vallásosabb lakosságot képvisel, mint nyugat-európai társaik.
Magyarország politikája felbosszanthatja Ukrajnát és számos uniós országot, de Orbán Viktor megmutatta, hogy a magyarok elvárják vezetőiktől, hogy az érdekeiket helyezzék előtérbe, különösen, ha Oroszországról van szó. Bár sokan szimpatizálnak az ukránokkal, tudják, hogy ez nem az ő harcuk, és nem látják okát annak, hogy provokálják Oroszországot olyan intézkedésekkel, amelyek ráadásul úgysem vetnek véget a háborúnak.
„Ami végső soron nem sokban különbözik attól, amit az izraeliek Bennettől várnak, amikor Oroszországról és Ukrajnáról van szó” – zárja gondolatmenetét Berman.
Forrás: Hirado.hu
Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
