A feltörekvő politikus minden kultúrharcos ügybe beleáll a konzervatív oldalon – most a hatalmas Disney-vel háborúzik a genderpropagandát tiltó floridai törvénnyel összefüggésben – írja a Mandinert szemlézve a Magyar Nemzet.
Fokozódik a kulturális hadviselés az Egyesült Államokban: teljes arzenáljával egymásnak feszül a woke ideológiáért küzdő Disney és Florida republikánus kormányzata. A harc közben két fontos jogi kérdés marad megválaszolatlanul: mit engedhet meg magának egy vállalat a politikában, és vajon a cégeknek is van-e szólásszabadságuk?
Ron DeSantis Donald Trump támogatásával húzta be a floridai kormányzói széket, és felkarolta az összes olyan kultúrharcos ügyet, amely tüzeli a republikánus bázist.
Eközben szabadságpártian kezelte a Covid-járványt, és kemény törvényeket nyújtott be a woke indoktrináció egyetemi oktatása, a nehezen ellenőrizhető levélszavazás, valamint a személyi igazolványukat felmutatni nem képes emberek szavazása ellen. Szakpolitikai kérdésekben viszont behúzott középre, tanári fizetéseket emelt, sokat tett az Everglades nemzeti park védelméért, sőt még a marihuána legalizálását is támogatta – így építve magának támogatottságot a demokrata szavazók körében is. Ezt is várja tőle a republikánus bázis: trumpi kemény kultúrharcot az exelnöknél jóval sikeresebb módon, szakpolitikai kompetenciával és politikai finommotorikával felvértezve – olvasható a Mandiner hasábjain megjelent cikkben.
A szélsőbalos Vox magazin szerint azonban
DeSantis példaképe valójában nem Donald Trump – hanem Orbán Viktor.
A lap úgy tudja, az iskolai genderpropagandát tiltó jogszabályt a magyar pedofiltörvényről mintázták, és Varga Judit javaslatából merítették az ihletet az azóta már bíróság előtt lévő közösségimédia-törvényhez. Zack Beauchamp voxos újságíró szerint tehát
DeSantis valójában az „amerikai orbánizmus” feltalálója – kiderül, a választási eredmények is eszerint alakulnak-e majd.
De mi is ez a nagy floridai genderpropaganda-vita? A történet március elején kezdődött, amikor a floridai képviselőház elé került egy törvényjavaslat a szexuális orientáció és a nemi identitás oktatásának tilalmáról negyedik évfolyam alatt, illetve negyedik felett is olyan módon, ahogy az a diákok kora vagy fejlődése szempontjából nem megfelelő – idézi fel a Mandiner.
A House Bill 1557 nevű törvényjavaslatról azonnal elkezdődött az itthonról ismerős kultúrharc: a republikánus államvezetés szerint a szülő oktatási jogairól szóló törvényről van szó (Parental Rights in Education Act), a demokrata ellenzékkel kötelékben repülő LMBTQ-szervezetek pedig „ne mondd, hogy meleg” törvényről (Don’t Say Gay Bill) beszélnek.
A negyedik évfolyamnál idősebb diákokra vonatkozó rész szándékosan homályos megfogalmazása különösen szúrja az LMBTQ-lobbi szemét, ugyanis Amerikában szokás mindenért pereskedni – és pont az ilyen törvényekre alapozva indíthat hosszú pereket az az aggódó szülő, akinek nagyon nem tetszik a gyermeke indoktrinációja.
Ekkor lépett a képbe Florida legnagyobb munkaadója, az óriási Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company. Dolgozói nyomásra Bob Chapek vezérigazgató március 9-én két lábbal szállt bele Ron DeSantisbe. A társaság évtizedek óta demokrata és republikánus politikusok kampányait egyaránt bőkezűen támogatva, harmincnyolc helyi lobbistáját bevetve szerez meg magának mindent az államtól, amit csak akar, ám a törvény március 28-ai aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig belengette, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.
A kormányzó nem maradt a Disney adósa: április 22-én aláírta az SB 4–C törvényt, amivel jövő júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzetkilométeres „államot az államban”, amelyben a Disney gyakorlatilag önmagát igazgatja és adóztatja.
Ha a Disney harcolni akar, rossz fickót nézett ki magának – írta nemrég adománygyűjtő levelében a kormányzó.
Nem fogom engedni, hogy egy Kaliforniában székelő woke cég vezesse az államunkat.
A DeSantis–Disney-csörte rámutat az amerikai belpolitika nagyobb ívű tendenciáira: a vállalatok egyre nyíltabban képviselnek politikai ideológiákat, de egyre gyakrabban vallanak kudarcot is e téren – a Donald Trump leváltása után kissé árván maradt konzervatív szavazók pedig olyan vezetők köré gyülekeznek, akik nem félnek a cégeknek betartani.
Ron DeSantis nem fél, annak ellenére sem, hogy ez bizony szakítás a párt évtizedes vállalkozáspárti irányvonalával – állapítja meg a Mandiner.
Ebből a republikánus választók is levonták a maguk következtetéseit: DeSantis Trump után a legesélyesebb republikánus elnökjelölt-aspiráns, a volt alelnök Pence pedig a fasorban sincs.
Két áprilisi felmérés is egyértelműen mutatja: ha Trump nem indul, DeSantis 30-35 százalék körüli támogatottságával egyértelműen nyerésre áll a republikánus elnökjelölti versenyben, messze Pence előtt – de ha Trump indulna, akkor is ő lenne a második 57:15 arányban.
Forrás és teljes cikk: magyarnemzet.hu
Kiemelt kép: Ron DeSantis/Fotó: Flickr
