„Azt mondták, hogy a zene, amit játszunk, nem elég sokszínű, mert a szerzők között nincs elég nő és színes bőrű” – mondta a csellista.

Az elismert amerikai vonósnégyes, a DaPonte String Quartet tagjait az általuk alapított, de formailag a munkaadójuknak számító civil szervezet, a DaPonte Vonósnégyes Barátai rúgta ki – írja a TheStrad. Myles Jordan csellista szerint az alapítvány kuratóriuma az utóbbi időszakban egyre intenzívebben próbált beleszólni a repertoárjukba, méghozzá azért, mert a játszott szerzők listáját nem tartották „elég sokszínűnek”.

Azt mondták, hogy a zene, amit játszunk, nem elég sokszínű, mert a szerzők között nincs elég nő és színes bőrű. Igaz, hogy a legtöbb zenét halott, fehér európai férfiaktól játsszuk, de minket erre tanítottak” – kommentálta az ügyet Jordan.

A DaPonte Vonósnégyes Barátai bejelentette, hogy a zenészek kirúgása után a nevét Chamber Music Maine-re (Maine-i Kamazenére) változtatja, és új művészekkel tervez dolgozni.

A civil szervezetet azért hozták létre a zenészek, hogy legyen legális csatornájuk fogadni a rajongóik támogatásait, amikből éltek és dolgoztak. A nonprofit alapítványi forma ugyanis lehetővé tette, hogy a klasszikusszene-rajongók az adományok összegét leírhassák az adójukból. Az alapítványt azért nevezték el az együttesről, hogy világos legyen, az adományozók mire adják a pénzt. Csakhogy az őket kirúgó és a szervezet nevét megváltoztató kuratórium az egész pénzt megtartotta.

A vonósnégyes most arról írt bejegyzést a Facebookra: az új néven működő civil szervezet továbbra is jogszerűnek érzi, hogy megtartsa a nekik szánt adományokat, amikhez így egyelőre nem férnek hozzá. Ugyanakkor nem adták fel, új alapítványt hoztak létre a támogatások gyűjtésére és folytatják a koncertezést.

Forrás: mandiner

2022 plusz:

Lassan már meg sem lepődik az ember a kisebbségi szivárványos kompánia agresszivitásán. Az viszont már inkább aggasztó, hogy ez az erőszakos menetelés oda vezethet, hogy egy évtized múlva jóformán senki sem tudja, ki volt Mozart, Beethoven, Verdi, és még sorolhatnánk a nagy szerzőket, de az eltorzult agyú hangjegyeket összedobálók nevét majd mindenkinek ismerni kell. A művelt sokszínűségben eltévelyedett kompánia pedig beszámolhat arról, hogy a „100 tagú vonósnégyesek” ideje lejárt, azok már a múlté.   

Nyitókép: Facebook