Még ilyet?! címmel szervezett illusztrációs kiállítást és programsorozatot az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Református Tananyagfejlesztő Csoport az Evangélikus Országos Múzeumban az intézménnyel együttműködve. A kiállítás megnyitóját pénteken délután tartották egy kerekasztal-beszélgetéssel összekötve.
A kiállításról Farkas Judit, a projekt vezetője elmondta, hogy a kiállításon szereplő illusztrációk kiválasztásánál három fő szempontot alkalmaztak. Az első az volt, hogy legyenek olyan illusztrációk, amelyek „kuckósak”, tehát a legkisebbeknek otthonossá teszik az olvasási környezetet. Ilyeneket válogattak például az ABC kuckó kiadványból és az irodalmi szöveggyűjteményből.
A második szempont a lelki tartalom megjelenítése volt, ami református tananyagfejlesztésnél szintén fontos elem. Ilyen grafikákat választottak például a Történetek a Bibliából című kiadványból.
A harmadik jelige a kalandozás volt, amivel a felsősöket, gimnazistákat is igyekeztek megszólítani. Ezek az illusztrációk a térben és időben való utazásra bátorítanak vagy alkotásra hívnak. Ide válogattak például az Idő kereke című kiadványból, de ide illenek azok a munkafüzetek is, amelyek kisebbeknek készültek, de mégis alkotásra, vagy valamilyen cselekvésre ösztönzik a gyerekeket. Egyes könyvekből csak a grafikákat emelték ki, de más esetekben pedig szöveggel vagy feladatokkal együtt állították ki az illusztrációkat, hogy látszódjon a kontextusuk is.
Forrás: reformatus.hu/Bazánth Ivola
A kiadványok illusztrációi nem mindig ugyanolyan folyamat mentén készülnek. Az iskolaböngésző és a hozzátartozó munkafüzet esetében például elég konkrét elképzeléssel kerestek egy illusztrátort, és elmondták neki, hogy pontosan mit szeretnének: megjeleníteni a család, gyülekezet, és az iskola hármas egységét, a rajzok is segítsék az elsősök iskolával való ismerkedését, és hogy legyen böngésző jellegű. Az ABC kuckó esetében csak az egész könyv koncepciója volt meg, nevezetesen, hogy a hang differenciálás, az olvasással való ismerkedés során legyen meg a „kuckós” hangulat, és csak azt kérték, hogy az oldalpárok együtt működjenek, a többit a grafikusra bízták. És volt olyan eset is, amikor pályázatot írtak ki, és akinek a leginkább illet az elképzelése az általuk elképzelthez, azt választották.
Ha azt akarjuk, hogy az öröm, a zsongás eljusson a gyerekekig, akkor a munkafolyamat résztvevőinek is ezt kell érezniük – jelentette ki Miklya Zsolt, akinek az anyaggyűjtés során volt ilyen „zsongása”, öröme. Úgy gondolja, egyrészt remek, hogy a minőség református specifikum a tankönyvfejlesztésben, de nem lenne jó, ha így maradna, hanem kifelé kéne hatnia, hogy az egész társadalom gazdagodjon, és ez egy missziós lehetőség is.
A további teendők kapcsán abban értettek egyet a résztvevők, hogy az elkészült anyagokat el kell juttatni a tanárokhoz, meg kell velük ismertetni őket. A kaput nem szabad bezárni a külsős szakértők előtt sem, és minél több szereplővel kell egyeztetni a munka során.
Forrás és teljes cikk: reformatus.hu
Kiemelt kép: reformatus.hu/Bazánth Ivola
