A kőből, fából, agyagból épített ház azt jelenti, hogy itt maradunk – hangoztatta vasárnap Ajtonban Kató Béla erdélyi református püspök. Semjén Zsolt szerint példaként szolgál az egyetemes magyarság számára az erdélyi reformátusok nemzethűsége és élni akarása. Ma van a reformáció napja.
Ajton példakép lehet az egész Kárpát-medence számára, a magyar megmaradás jelképe, nem valaminek a vége, hanem egy kezdet, nem végvár, hanem egy olyan tábor, ahol összegyűlnek, hogy egymást erősítsék a magyarok – hangoztatta vasárnap Ajtonban Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes erről azon az ünnepségen beszélt, amelyet a magyar állami támogatásból megújult ajtoni református templom és a megfogyatkozott gyülekezet benépesítése érdekében felépített, huszonegy házból álló családsegítő központ felavatása alkalmából tartottak a Kolozsvár vonzáskörzetében található településen.
A kereszténydemokrata politikus szerint az ajtoni gyülekezet és az erdélyi református egyház a templomfelújításával hite iránti, a családsegítő központ megépítésével pedig
azon nemzet iránti hűségéről tett tanúbizonyságot, amelytől nyelvét, gondolkodását, kultúráját örökölte.
Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten kiemelte, az egyháznak közösségbe kell szerveznie és jövőt kell mutatnia az elárvult, elmagányosodott embereknek. A Jeremiás könyvét idézve építkezésre, megtelepedésre, gyarapodásra és gyermekvállalásra buzdította az Ajtonra költöző református családokat.
A kőből, fából, agyagból épített ház azt jelenti, hogy itt maradunk. Itt vagyunk itthon. Itt kell lennünk, itt kell berendezkednünk végérvényesen vagy legalábbis hosszú távra – mondta a püspök.
A családsegítő központ avatóünnepségén Kató Béla rámutatott, a közösségrehabilitáló elképzelés Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkésztől és Ballai Zoltántól, az egyházkerület volt gazdasági előadó-tanácsosától származik.
Vitus-Bulbuk István az MTI-nek elmondta, a Kolozsvártól tizenöt kilométernyire található, csaknem ötszáz lakosú faluban eddig hetvennyolc református hívő élt. Az elöregedő, egyre fogyó közösség létszáma most megkétszereződött. Az eredeti elképzelés csak arról szólt, az egyház parcellázza fel ezer négyzetméteres telkekre a falu szélén található öthektáros területét, és ajánlja fel házépítésre az ingatlanokat fiatal, református családoknak megtelepedésük, a gyülekezet benépesítése reményében. Az Erdélyi Református Egyházkerület azonban tovább fejlesztette a kezdeményezést és – a magyar kormány támogatását is megszerezve – egy huszonegy házból álló közművesített, parkosított lakónegyedet építtetett Ajtonban.
Az egyenként százötven négyzetméternyi hasznos felületű, mezőségi és kalotaszegi stílusjegyeket viselő házakba pályáztatás révén válogattak jelentkezőket. Olyan, Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsvárra többnyire egyetemistaként került, ott már munkahellyel rendelkező, immár családos fiatalok bérelhették ki az otthonokat, akiknek már vannak gyermekeik, vagy gyerekvállalásban, nagycsaládban gondolkodnak, és legalább az egyik fél a gyülekezeti életben jártas református.
Forrás: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: kronika.ro