Az ukránok 92 százaléka szeretné hazáját 2030-ra az Európai Unió tagállamai között látni, 86 százalékuk pedig abban bízik, hogy hét éven belül a NATO-hoz is csatlakoznak – derült ki a Nemzeti Demokratikus Intézet (National Democratic Institute, NDI) januárban készített felméréséből. A Rating Group ukrán szervezet felmérése hasonló eredményekre jutott: a megkérdezettek 87 százaléka az uniós, 86 százalékuk pedig a NATO-tagság mellett volt.
A közvélemény-kutatások eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy az orosz–ukrán háború kitörésének következtében jelentősen megnőtt az uniós és NATO-tagságot támogatók aránya.
2021 decembere előtt a lakosság csupán 67 százaléka szorgalmazta az azonnali csatlakozást, sőt 2013 októberéig az ukránok legalább hatvan százaléka utasította el a NATO-tagságot. A fordulópontot a 2014-es események jelentették: az Euromajdan-tüntetések, majd az, hogy Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Az elmúlt években többnyire negyven és ötven százalék között mozgott a szervezethez való csatlakozást szorgalmazók aránya, majd 2021 augusztusában jelentős növekedésnek indult.(…)
A Rating Group felmérése kitért arra is, hogyan ítélik meg az ukránok a külföldi országokat: legfőbb szövetségeseiknek Lengyelországot, Litvániát, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat tartják, és a legkevésbé Oroszországgal, Belarusszal, Magyarországgal és Kínával szimpatizálnak.
A hazánk és Ukrajna közötti kapcsolatok 2004 és 2014 között romlottak meg az intenzív ukranizációs törekvések következtében, melyek alól a Kárpátalján élő, becslések szerint 150 ezer fős magyar közösség sem volt kivétel. A kisebbségek elleni intézkedések bevezetése azonban az elmúlt években sem maradt el: 2019-ben az ukrán parlament egy olyan nyelvtörvényt fogadott el a heves tiltakozások ellenére, mely gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát, kivéve a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Szerző: Dócza Edith Krisztina
Kép: MTI/EPA
