Ha minden jól megy, Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártó országa lesz. Ezen sokan felháborodnak, arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyes és környezetromboló ipari technológia települ meg nálunk. Csakhogy tőlünk nyugatabbra öldöklő harc folyik az új akkumulátorgyárakért, ehhez pedig az Európai Unió nemcsak őrült mennyiségű pénzeket ad, hanem ha kell, a szabályok rugalmasabb értelmezését is. A végeredmény őket igazolja, mindenki örül: a kormányok, az akkumulátorgyártók és a lakosság is.

Miközben a hazai nyilvánosságban időrő időre kiemelt téma a magyarországi akkumulátorgyárak építése (jellemzően negatív tálalásban), addig a hasonló uniós projektekről ritkábban hallani – írja a Világgazdaság piaci összefoglalójában.

Pedig gombamód szaporodnak az EU-tagállamokban az akkumulátorgyár-beruházások. Ahogy kiderül, ezek közül az egyik legnagyobb megépítése már meg is kezdődött.

A helyszín Németország, és ha elkészül, igazi gigantikus akkugyár lesz.

A fejlesztő nem más, mint a svédországi bejegyzésű Northvolt, amelyet az amerikai Tesla elektromosjármű-gyártótól kiugrott menedzserek alapítottak még 2016-ban. Már 2019 nyarán arról jelentettek, hogy egymilliárd dolláros tőkeemelést hajtottak végre, ezzel biztosítva a finanszírozást a svédországi gigaakkugyáruk, a Northvolt One kivitelezéséhez.

Mára összesen több mint 50 milliárd dollár értékben kapott megrendelést olyan óriásvállalatoktól, mint a BMW, a Fluence, a Scania, a Volvo Cars és a Volkswagen csoport. Hatalmas rendelésállományról van tehát szó, azonban a Northvolt jelenleg csak a svédországi Skelleftea-ban található első gigagyárából, illetve az ugyancsak svédországi Vasterasban működő Northvolt Labs kutatási, fejlesztési és iparosítási bázisáról tud szállítani akkumulátorokat.

Így aztán nem csoda, hogy jelen állás szerint

legalább féltucatnyi óriásgyárat akar építeni (részben már meg is épített), ehhez viszont kis túlzással a világ összes pénzére szüksége van.

Ebben nem áll rosszul: januári hír, hogy a Northvolt megkapta Európa eddigi legnagyobb, 5 milliárd dolláros zöldhitelét. Ezt egy 23 kereskedelmi bankból álló csoport nyújtja, de masszívan részt vállalt benne az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Északi Beruházási Bank (NIB) is, amelyeknek az Európai Bizottság InvestEU programja nyújtott forrást.

Vagyis az EU teljes mellszélességgel ott áll a Northvolt és az európai akkumulátorgyártás mögött.

A Northvolt eddig több mint 13 milliárd dollárnyi – ez átszámítva meghaladja a 4800 milliárd forintot – finanszírozást gyűjtött össze, hogy kiépítse gyárhálózatát, amely

  • a már említett svédországi Northvolt Etta és
  • a lengyel, gdanski Northvolt Dwa bővítéséből áll,
  • valamint a németországi Heidében a Northvolt Dreinek,
  • a Northvolt–Volvo Cars vegyesvállalat, a NOVO göteborgi gigagyárának, az ugyancsak svéd (Borlange) Northvolt Femnek,
  • az Egyesült Államokba, San Leandróba tervezett Northvolt Cubergnek,
  • végül pedig a nemrég bejelentett kanadai, montreali Northvolt Sixnek

a létrehozásából alakult meg.

Mit kell tudni a németországi gigaakkugyárról?

Nincs egy hónapja, hogy bejelentették, megindult a Northvolt németországi gigaakugyárának építése. Az ünnepélyes eseményen a német elit, így a német zöldkormány színe-java megjelent. Ott volt

  • Olaf Scholz szövetségi kancellár,
  • Robert Habeck alkancellár, gazdasági csúcsminiszter,
  • Daniel Günther schleswig-holsteini miniszterelnök,
  • Veronika Wand Danielsson, Svédország németországi nagykövete,
  • valamint a Northvolt vezérigazgatója és társalapítója, Peter Carlsson,
  • ahogy a Northvolt Drei vezérigazgatója, Christofer Haux is.

Együtt indították el a cölöpverő gépeket, amelyek megkezdték az észak-németországi Dithmarschen járásban, Heide városának ipari területén a gyártócsarnokok felhúzását. Olaf Scholzzal madarat lehetett fogatni, úgy örült a fejleménynek. Érthető, hiszen a Northvolt gigagyár Németország egyik legnagyobb ipari beruházása.

„Az ilyen befektetések stratégiai jelentőségűek Németország és Európa számára. Németországban és Európában gyártott akkumulátorokra van szükségünk. Jó hír tehát az egész országnak, hogy itt a jövőben évente egymillió autóhoz gyártanak majd klímabarát módon előállított akkumulátorcellákat”

– fogalmazott a kancellár.

Az akkumulátorgyár a tervek szerint nagyjából 3000 főt foglalkoztat majd, éves kapacitása pedig eléri a 60 gigawattórát. Működését 2026-ban kezdi meg, több mint 110 hektáron. Azt ígérik, hogy a szükséges áramot szélenergiából nyerik majd. A Northvolt Drei gigagyárba már megkezdődött a munkaerő-felvétel, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a helyi közösség 80 százaléka pozitívan áll a projekthez.

A gyár megépítéséért óriási verseny zajlott, egyebek mellett az USA-val is. Németország győzelmének megvan az ára. A német sajtó arról írt, hogy a német kormány első körben 900 millió eurós támogatást ad a Northvoltnak, ebből 200 millió euró garanciavállalás. Összevetésként:

a Northvolt németországi akkugyára összesen 4,5 milliárd euróba kerülne, aminek tehát 20 százalékát német adófizetői pénzekből fedezik.

Ez jóval meghaladja azt, amit az amerikai adminisztráció adott volna, sőt.

Akkora állami pénzről beszélünk, hogy az már felvetette a tiltott állami támogatás eshetőségét. Hogy ezt Németország megúszta, annak köszönhető, hogy amikor az EU jóváhagyta a német kormány finanszírozását, az Európai Bizottság most először rugalmasabb szabályokat alkalmazott,

arra hivatkozva, hogy Európa ne essen el csak azért beruházásoktól, mert más kontinenseken magasabb állami szubvenció is elérhető a cégek számára.

A német kormány bőkezűségében persze az is közrejátszhatott, hogy a Northvolt egyik legnagyobb részvényese a Volkswagen, mellette pedig a BMW és a Siemens is vastagon érdekelt a svéd vállalatban.

Forrás: Világgazdaság

Címlapkép: Illusztráció, Fotó: Northvolt Facebook