A tudósok részletesen dokumentálták azokat a gazdasági tényezőket, amelyek a vidéki területek városoktól való eltávolodását elősegítik.

2023 végétől 2024 tavaszáig a gazdák Európa-szerte elárasztották a fővárosokat, hogy hangot adjanak a nemzeti és európai uniós politikákkal szembeni rosszallásuknak. Traktorok gurultak végig a sugárutakon, miközben a tiltakozók elállták az utcákat és pusztítást okoztak. A düh eljutott az EU szívébe is, ahol a tüntetők leállították Brüsszel belvárosát, és tojásokkal dobálták meg az Európai Parlament épületét.

A tiltakozóknak számos aggályuk volt, de a legfontosabb ezek közül az Európai Bizottság által 2019-ben elindított európai zöldmegállapodás volt, egy olyan szakpolitikai kezdeményezéscsomag, amely a növényvédő szerek használatának újabb korlátozását, a belső égésű motorok betiltását és a biológiai sokféleség védelmét tartalmazta – mindezek az intézkedések a gazdák számára költségekkel jártak.

Sok gazdálkodó a megélhetését fenyegető veszélynek tekintette azt is, hogy a mezőgazdasági ágazatnak szigorúbb követelményeket kell támasztania az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A júniusra tervezett uniós parlamenti választások miatt a tiltakozások sok politikust elbizonytalanítottak, és néhány tervezett jogszabályi változtatás visszavonásához vezettek.

A tüntetések azonban nem csak a gazdák elégedetlenségét jelentették. Egy mélyebb probléma az Európa vidéki területei és a városok közötti szakadék növekedésének megnyilvánulásai voltak. Ez a szakadék folyamatosan szélesedik, ahogy az elégedetlenség növekszik a vidéki közösségekben, amelyek Európa lakosságának negyedét teszik ki

– írja elemzésében a Foreign Affairs.

A tudósok részletesen dokumentálták azokat a gazdasági tényezőket, amelyek a vidéki területek városoktól való eltávolodását elősegítik. Ezek közé tartoznak a régóta fennálló gazdasági egyenlőtlenségek, amelyeket a rosszul átgondolt vagy rosszul végrehajtott szakpolitikák súlyosbítanak, amelyek miatt a vidéki lakosok gyakran úgy érzik, hogy figyelmen kívül hagyják, vagy nem tisztelik őket.

A globalizáció átformálta az emberek munkájának földrajzi elhelyezkedését, és a városok elszívták a fiatal tehetségeket és a munkaerőt a vidéki területekről, ami a vidéki társadalmak elsorvadásához és elöregedéséhez vezetett. Ennek eredményeként az elmúlt évtizedben a vidéki és a városi területek közötti jövedelmi és foglalkoztatási szakadék tovább nőtt. Az alacsonyabb jövedelmi szint és a foglalkoztatási lehetőségek hiánya fokozta a vidéki elégedetlenséget. A közelmúltbeli európai megélhetési válság, amelynek következtében számos alapvető cikk, köztük az élelmiszerek és az üzemanyag ára emelkedett, tovább mélyítette ezeket a tartósan fennálló egyenlőtlenségeket.

A politikusok és az elitek azonban kevésbé figyeltek fel az európai vidéki és városi lakosság közötti növekvő politikai és kulturális szakadékra. Sok vidéki nem érzi úgy, hogy kormánya felismeri az igényeit, vagy hogy törődne velük. Ez a növekvő „elismerési szakadék” súlyos következményekkel járhat. Elégedetlenséget szít a vidéki emberek körében, gyengíti a társadalmi kohéziót, és termékeny talajt biztosít a szélsőjobboldali populizmus térnyerésének egy olyan népesség körében, amely már eleve hajlamos a hagyományosabb és konzervatívabb értékeket vallani.

Hasonló szakadék figyelhető meg az Egyesült Államokban, ahol a városi és vidéki lakosság közötti feszültségek hozzájárulnak a politikai és kulturális polarizációhoz olyan kérdésekben, mint az abortusz, az azonos neműek házassága és a Donald Trump elnökjelöltről alkotott nézetek. A társadalmi kohéziónak ez az erodálódása kritikus kihívást jelent számos nyugati demokrácia stabilitására nézve, és ha nem foglalkoznak vele, akkor csak még veszélyesebbé válik.

A teljes cikk az Indexen olvasható!

Kiemelt kép: Német gazdatüntetés Berlinben tavaly decemberben/Forrás: X/RT