Összegyűjtöttük, amit jelenleg tudni lehet az ügyben.
Hetek óta borzolja a társadalmi kedélyeket a kötelező szűrővizsgálatok kérdése. Mint megírtuk, a kormány által bevezetett törvény több egészségügyi változtatást is eszközöl. Magyarországon komoly probléma ugyanis, hogy a súlyos és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizáláják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.
Kötelező egészségügyi szűrővizsgálatokat vezetnek be Magyarországon
A július 9-i önkormányzati, valamint európai parlamenti választások másnapján a kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés megszavazott egy olyan törvényt, amelyben szerepel, hogy az egészségügyért is felelős belügyminiszternek, vagyis Pintér Sándornak lehetősége van arra, hogy 2025 elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezően előírottá tegyen eddig csupán ajánlott szűréseket.
A 24.hu-nak erre vonatkozó kérdésére a Belügyminisztérium azt írta:
„A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott.”
A kormány június elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre az akkor még csak tervezet formájában létező saláta ezen részét, amelyben három vizsgálatot nevesítettek:
• a 25 és 65 közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését,
• a 45 és 65 közötti nők kétévenkénti emlőszűrését,
• valamint az 50 és 70 közötti férfiak és nők vastagbélszűrését.
A belügy a lapnak azt írta, hogy
„a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van”.
Cáfolta az egészségügyért felelős államtitkár, hogy januártól kötelezővé tennék a vastagbélrák-szűrést
Takács Péter a HírTv híradójának elmondta:
olyan szűrővizsgálat nem is jöhet szóba, amely valamilyen eszközös beavatkozással jár. Hangsúlyozta, a szív- és érrendszeri szűrés esetében azonban gondolkodnak azon, hogy bevezessék a kötelező szűrést.
Kiemelt kép: Dmitriy Gutarev / Pixabay
