Hauszmann Alajos 1847. június 9-én látta meg a napvilágot Budán. Élete és munkássága meghatározó volt a magyar építészet történetében, és jelentős szerepet játszott abban, hogy Budapest a századfordulón igazi világvárossá vált.

Korai évek és egy építész útjának kezdete

Hauszmann gyermekkora békében és jólétben telt. Kiskamaszként a vegytan és a dunai evezés iránt rajongott. Barátaival egy csónakegyletet is alapított, bár egy csúnya borulás után szülei megtiltották neki a vízisportokat. A víz iránti szenvedélye azonban felnőttkorában is megmaradt, és egyik kezdeményezője lett az első Balatoni Vitorlázó Egyletnek.

Apja korai halála után Hauszmann magántanítványokat fogadott, majd a reáliskolában kőművesnek tanult. Akkoriban a kőművesek nemcsak az építési munkákat végezték, hanem a házak tervezését is rájuk bízták. Hauszmann később jelentős szerepet vállalt abban, hogy

a Műegyetemen önálló építészmérnöki képzés jöjjön létre magyar nyelven.

Több mint négy évtizeden át oktatott itt, nagy hatást gyakorolva a hazai építészek következő nemzedékeire.

Inspirációk és stílus – Innen merítette az ihletet Hauszmann

Olaszországi tanulmányútján lenyűgözte a reneszánsz stílus, amely nagy hatással volt munkásságára. Hitvallása szerint az építészetben vissza kell köszönniük a korábbi korok értékeinek, ezért főként a historizmus jegyében alkotott Budapesttől Kolozsvárig. Legismertebb épületei között található a New York-palota, a királyi kúria és a Műegyetem főépülete.

Munkássága révén Budapest nemzetközi elismerést szerzett, és a város építészeti csodálat tárgyává vált.

A Budavári Királyi Palota koronázta meg az életművét

1882-ben az Országház tervezésére kiírt pályázaton Hauszmann Alajos és Steindl Imre terve ugyanannyi szavazatot kapott, de végül Steindl kapta a megbízást.

Életművének csúcsa a Budavári Királyi Palota tervezése és kivitelezésének irányítása volt. Ybl Miklós halálát követően, 1891-ben Hauszmann kapta meg a megbízást a palota bővítésére. Munkája során létrehozta Európa egyik legelőkelőbb palotaudvarát, és a palota Szent György térig történő meghosszabbításával kialakította annak jelenlegi formáját.

Nemcsak építészként, de emberként is kiemelkedő volt.

Az I. világháború alatt például kórházat alakított ki velencei kastélyának vendégházában, ahol háborús sebesülteket fogadtak.

Élete legszomorúbb időszaka a Tanácsköztársaság idején jött el, amikor feketelistára került, és családjával vidékre kellett menekülnie.

A megpróbáltatásokat sikerült átvészelnie, és végül 1926-ban, 79 éves korában hunyt el.

Ravatalát a Műegyetem aulájában állították fel, onnan vitték a Fiumei úti sírkertbe. Síremlékét veje, Hültl Dezső tervezte, Vass Viktor közreműködésével. A síremléken egy váza áll, előtte nőalak borostyánkoszorúval, a talapzaton vonalzók vannak, a háttérben pedig a Királyi Palota domborműve.

Hauszmann Alajos öröksége

Hauszmann Alajos maradandó nyomot hagyott a magyar építészetben és a városképben. Munkásságán és örökségén keresztül tovább él a magyar építészeti hagyományokban. Ma, születésének évfordulóján, tisztelettel és csodálattal emlékezünk meg róla, aki Budapest világvárossá válásához és a magyar építészet nemzetközi elismeréséhez nagyban hozzájárult.

Lelépő

Kiemelt kép: Nemzeti Hauszmann Program / Facebook