Soros György beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB). Ezt közölte és taglalta nyolc fejezetre osztott írásában a Les Valeurs Actuelles című francia konzervatív magazin. A cikk szerzője Grégor Puppincknek, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozik. Azt részletezi, hogyan folytat mintegy húsz éve befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével az amerikai–magyar milliárdos.

Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatokat térképezte fel, a szerző Soros-bírákról számol be, ezek között említi a magyar Sajó András egyetemi tanárt, a Közép-európai Egyetem egyik alapítóját.

A legfrissebb hír, hogy az Európa Tanácsban a parlamenti képviselők írásbeli kérdésére a Miniszteri Bizottság megismételte, hogy ragaszkodik az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak függetlenségéhez, és további ellenőrzési eszközöket fontolgat. Egy nemrégiben készült jelentés elítélte néhány civil szervezet túlzott képviseletét az EJEB-ben.

A parlamenti képviselők rámutattak az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közötti összeférhetetlenség kockázatára, támogatva az ECLJ jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a mintegy száz bíró közül, akik az EJEB-ben ültek tíz évig, huszonkettő ugyanattól a nem kormányzati szervtől vagy az általa finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványtól érkezett. Ez a bizonyos jelentés ​​88 olyan esetet sorolt fel, amelyben a Nyílt Társadalom Alapítványhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” került ki.

Az ECLJ jelentésében javasolt egyik intézkedés a következőt tartalmazta: „Kérje az EJEB bíráit, hogy hivatalba lépéskor nyilatkozzanak érdekeltségeikről.”

Korábban az ügyben több, Magyarországon ismert civil szervezet neve is felmerült.

A Helsinki Bizottsággal például hét bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak. A Soros-alapítvány előszeretettel támogatja a szervezet egyes országokban működő leágazásait. A bulgáriai Helsinki Bizottság 2016-ban 460 ezer dollárt kapott, 2018-ban pedig 320 ezret. A magyarországi szervezet 2016-ban 610, míg 2018-ban 50 ezer dollárt kapott.

Erről bővebben itt olvashatnak.

(Címlap fotó: AFP)