Miért nem dobáljuk meg Hosszú Katinkát?

Eszébe jutna valakinek megtámadni azt, aki olyan sokat tett a nemzetért, az országért? Felmerül egyáltalán valakiben az, hogy egy népszerű sportolót megdobáljon?

Igen! Na nem a magyar úszósport legnagyobb alakjával történt ez meg egy uszodában, több ezer néző és több tízezer tévénéző előtt, hanem egy másik népszerű sportolóval, aki az országúton edzett. Történt ugyanis, hogy tréning közben egy autóból energiaitalos dobozzal megdobták Valter Attilát, aki az elmúlt hetekben a világ egyik legnagyobb kerékpárversenyén három napig vezette az összetettet. A legjobb fiatal versenyzőnek járó fehér trikó viselési jogát is kivívta magának. Eddig a magyar kerékpárosok közül ez senkinek sem sikerült. Otila, Otila, kiabálják neki az Olaszok még most is lelkesen, ha meglátják a mezőnyben. Csak ennyire sikerült megtanítania nekik az Attila nevet. Amíg rajta volt a maglia rosa. (az összetettben vezető kerékpárosnak járó rózsaszín trikó) ő volt Olaszország legnépszerűbb sportolója, mi pedig itthon megdobáljuk! Azok akik ezt tették nem csak az embert, a sportolót, a honfitársat, a közlekedő partnert nem tisztelték, hanem a nemzeti színű mezt sem. Akkor ugyanis Attilával a magyar bajnok, Filutás Viktor is ott tekert bajnoki trikóban. Viktor a Tour de Hongrie-ra, Attila pedig a Giro d’Italia-ra készült.

Persze nem csodálkozom ezen akkor, amikor ebben az országban sokaknak az jelent örömet, ha más eredményeit, munkáját vagy hitét támadják, gyalázzák, megalázzák. Nem csodálkozom ezen akkor, amikor a főpolgármester az utolsó órákban lemondja részvételét a Tour de Hongrie budapesti megnyitójáról, ráadásul nem küld maga helyett egy tanácsadót vagy helyettest sem. Mit várunk attól, aki a kerékpárt csak a kamerák előtt, propaganda eszközként használja?

Mindezek ellenére idézek párat Valter Attila nyilatkozataiból, amelyeket halandó számára elképzelhetetlen tempóban letekert hosszú szakaszok és esőben, hóban, szélben megmászott hatalmas hegyek után nyilatkozott tolmács nélkül, ékes angolsággal az Eurosport kamerái előtt.

• Nagyon örülök, hogy ennyien szurkoltok nekem és ennyien követtek odahaza, köszönöm ezt nektek, elképesztőek vagytok. Megyünk tovább, folytatjuk. Remélem, hogy sokat láthattok még viszont a televízióban. Hajrá magyarok!
• A nemzetközi sajtó rengeteget érdeklődik Magyarországról és látják, mekkora hatása is van a trikónak hazánkban. Milánó még messze van, ekkora motiváltságom azonban még sosem volt, mindent megteszek, hogy a lehető legjobb eredményt érjem el és addig lássam rózsaszínben a világot, amíg megérdemlem azt.”
• „Próbálom feldogozni, hogy mekkora örömet is szereztem az elmúlt pár napban a kerékpárrajongóknak és azoknak is, akik csak most hallanak erről a sportról először, de higgyétek el, ti is ugyanakkora örömet okoztatok nekem. Bármennyire is nagy dolog volt a rózsaszín trikóban versenyezni, mégsem fogható ahhoz a reakcióhoz, amit otthon kiváltott. Álmomban sem gondoltam volna, hogy országszerte ennyien fogtok szurkolni egy kerékpárosnak, arra pedig végképp nem, hogy sok épület mellett a Puskás Ferenc Stadion is rózsaszínben fog díszelegni. Ma, úgy mint eddig is, magamért, a csapatomért és Értetek küzdöttem, ezzel próbálva megköszönni azt az óriási pink-dömpiget, amit az országra és rám borítottatok.”

Szerencsére a rombolók és távol maradók mellett sokan vannak olyanok is, akik megbecsülik azokat, akik nagyon kemény munkával eredményeket érnek el sportban, tudományban, művészetben. Attilát nagyon sok rajongója köszönti itthon a legkülönfélébb formában. A Puskás Ferenc stadiont és a pécsi Tv tornyot rózsaszín fénnyel világították meg. Valterről süteményt nevezett el egy cukrászda és Csömörön, ahol él, táblát állítottak a település határában, büszkeségük tiszteletére. A  magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott csapat a szombati király etapon az utolsó hegyen szurkolt Attilának és Dina Mártonnak, aki szintén végigtekerte a Giro három hetét. Nem hiába!  Attila a „Csömöri havasokból” az olasz Alpokon keresztül vezető út végén, összetettben a tizennegyedik helyen végzett a Giro d’Italián.

Szerencsére azon a napon, amikor két válogatott bringásunkat megtámadták, történt más is. Egy másik autó húzott melléjük és a  vezetője arra kérte őket, készítsenek vele egy közös képet.

Kíváncsi vagyok, a két tábor tagjai hogyan képzelik el Magyarország jövőjét! Vajon hogy alakul a nemzet sorsa jövőre, amikor arról kell döntenünk, hogy a következő években melyik értékrend győz. Remélem Hosszú Katinka és Valter Attila továbbra is nyugodtan edzhet majd!

Németh B. László

Képek forrása: bikemag.hu