Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán tette közzé a mai nap szomorú hírét. Íme:
Bár nem voltak illúzióink, az Európai Bíróság elutasította az Európai Parlament ellen benyújtott magyar keresetet, amely a „Sargentini-jelentés” elfogadásának jogszerűségét vitatta.
Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is. A szavazatszámlálás során ugyanis nem számították be a tartózkodó szavazatokat (nevezetesen 48 EP-képviselő szavazatát) a leadott voksok közé.
Ha a tartózkodásokat – az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján – figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához. Mint tudjuk, a tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent. Az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását és nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni. A szavazatszámítás szabálytalan módja így a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen akaratukkal ellentétben “járultak hozzá” egy határozat sikeréhez.
Sargentiniék érdeke azonban azt diktálta, hogy az EP figyelmen kívül hagyja ezeket a szavazatokat. Emlékezhetünk, korábban a jelentéstevő maga kérte egy interjúban a potenciális tartózkodókat, hogy a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni.
És még rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már! Érdekes az is, hogy a bírósági ítéletre egy ilyen egyszerű eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a Bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását. Enyhén szólva ellentmondásos.
Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését. A jelentés vádjait a Magyar Kormány számos alkalommal cáfolta már szakmai és elvi szinten is.
Ahogy eddig, Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk.