„A halál az élet része, a gyilkosság viszont nem az. A segített öngyilkosságot soha nem szabad egészségügyi szolgáltatásként értelmezni” – közölte az osztrák püspöki kar június 1-jei nyilatkozatában, amelyben az ausztriai legfelsőbb bíróság által belengetett, az aktív eutanáziát dekriminalizáló tervezet ellen szólaltak fel.
Mint a vasarnap.hu oldalon olvasható, az osztrák alkotmánybíróság december 11-én nyilvánította alkotmányellenesnek a büntető törvénykönyv azon passzusát, amely megtiltja az asszisztált öngyilkosságot, sértve ezzel az egyén önrendelkezési jogait. Az alkotmánybírák felszólították a kormányt, hogy 2021-ben ezt a törvényt töröljék.
Az egyén önrendelkezési joga!
Időzzünk el itt. Ennek szellemében több országban is folyik már vita arról, hogy az orvos által asszisztált öngyilkosságot legalizálnák. A hippokratészi esküvel ez miként egyeztethető össze? Az orvosnak nem lesz önrendelkezési joga arról, hogy ő nem öl embert. S ha már itt tartunk, távol álljon tőlem, hogy bárkit is megsértsek, de a mai világban bizony nem elképzelhetetlen, hogy hozzátartozók megkenik az orvost, hogy a terhet jelentő hozzátartozójukat tegyék el láb alól. Ehhez nem kell más, mint egy kis kábítás, kézvezetés és a papír már alá is van írva.
Tehát az osztrák alkotmánybírák úgy döntöttek, öngyilkosság címszó alatt legalizálják a gyilkosságokat az egyén önrendelkezési joga alapján.
Milyen népszerű manapság ez az önrendelkezés. Miért nem hoznak például olyan döntést a bírák, hogy önrendelkezési jog, ha valaki milliomos akar lenni, az legyen, ha alkotmánybíró akar lenni, nosza, legyen az.
Példák garmadát lehetne sorolni, és már várom, mikor hoznak olyan döntést, hogy mielőtt megfogan a gyermek, meg kell kérdezni, akar-e a világra jönni? Ez is önrendelkezési jog, csak ezen még nem gondolkodtak el az osztrák alkotmánybírák – bár édesanyjuknak szemrehányást tehetnének.