Az Origo költői kérdést tett fel, hiszen mindannyian tudjuk, hogy mibe bukott bele Gyurcsány Ferenc. Ő maga erről valamikor 2010 előtt azt nyilatkozta, hogy ezt ma már jobban csinálná. Csakhogy Magyarország nem egy kísérleti nyúl (bár a szoclibek alatt mindig annak tűnt), amelyen különböző gyógymódokat lehet kipróbálni, hátha valamelyik ötlet beválik. Arról nem beszélve, hogy eközben a nomenklatúrát egyáltalán nem érdekelték az emberek, akikre annyiszor hivatkozott.

Néha azonban nem árt megállni és visszapillantani. Idézetek következnek az Origo cikkéből.

A 2006 és 2010 között eltelt időszak több szempontból is negatív példaként vonult be a magyar politikatörténetbe. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején nagymértékű gazdasági visszaeséssel szembesült az ország, továbbá a nemzeti vagyon jó részének kiárusítása mellett a GDP arányos államadósság mértéke is rekordméretűre növekedett.

A bürokrácia túlburjánzása, a vállalkozások szorongatása, az adók és elvonások megnövekedése, a rezsiárak nagymértékű emelése fékezte a fogyasztást és a gazdaság fellendülését. A gazdasági növekedés 2007-ben alig kimutatható mértékű, 0,2 százalékos volt, de 2008-ban is csak szerény, 1,1 százalékos eredményt produkált. A munkanélküliség egyre nagyobb méreteket öltött, bevezették a vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat, továbbá a magyar társadalom egyre nagyobb részét az elszegényedés veszélye fenyegette.

A Gyurcsány Ferenc által kinevezett jegybanki vezetés magasan tartotta az alapkamat mértékét, ami tovább fékezte a magyar gazdaság fejlődését. A Gyurcsány-érában a devizahitelek irányába ösztönözték az embereket, több ezer rendőr, orvos és ápoló hagyta el a szakmáját, amelynek a közbiztonságra és 12 ezer kórházi ágy megszüntetésével az egészségügy általános helyzetére is kedvezőtlen hatása volt.

Az őszödi beszéd kiszivárgását követő brutális rendőri fellépések idején csorbát szenvedett a jogállamiság érvényesülése, majd a 2008-as népszavazást követően politikai válság alakult ki Magyarországon. Ezt a politikailag, jogilag és gazdaságilag legyengült országot érte el 2008-ban a gazdasági világválság, amely fokozta az azt megelőző időszak rossz kormányzati döntéseinek negatív hatását az emberekre és a gazdaságra vonatkozóan egyaránt.

A munkanélküliség, az adók és elvonások mértéke, illetve az államadósság tovább növekedett, miközben a Gyurcsány-kormány nem volt képes uralni a szakadék szélére sodródó országban eluralkodott káoszt. A megszorítások és elvonások politikáját, aminek következtében Magyarország 2009-ben 6,7 százalékos gazdasági visszaeséssel szembesült.

A 2010-ben kétharmados parlamenti felhatalmazással megválasztott Orbán-kormány merőben más társadalom- és gazdaságpolitikát honosított meg Magyarországon. Megvalósult az állami és a vállalati bürokrácia leépítése, az ügymenetek digitalizációja, bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó, továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény.

A gyermekek után járó adókedvezmény, a csökkenő járulékok, az alacsony társasági adókulcs, a devizahitelek forintosítása, a cégekkel kötött stratégiai partnerség, a foglalkoztatási ráta növekedése, a csökkenő jegybanki alapkamat, valamint az orvosi, ápolói és tanári bérek életpályamodellje mind-mind a fogyasztás élénküléséhez vezettek, ami nagy mértékben hozzájárult a gazdaság növekedéséhez. Ezen felül fontos kiemelni a rendvédelmi szerveknél dolgozók béremelését, illetve a szakma megbecsültségének és állományának erősítését, ami a bűnözési statisztikák nagymértékű javulását, ezáltal a közbiztonság erősödését eredményezte.

Figyelemre méltó, hogy a nemzeti kormány döntései nem tartalmaznak megszorítást, adóemelést és elvonásokat, amelyeket a 2010 előtti baloldali kormányok alkalmaztak, továbbá a háztartások rezsi számláit is nagy mértékben csökkentették.

A kedvező intézkedések, mint például az ágazati bértámogatás illetve a munkahelyek megőrzése érdekében megtett lépések összekapcsolódnak a jó kormányzás ismérveivel, segítségükkel gyorsabban lábalhat ki az ország a koronavírus által okozott válságból, és állhat vissza a világjárvány előtti időszakra jellemző növekedési pályára, valamint a teljes foglalkoztatottságot megközelítő szintre.

Világos kontraszt rajzolódik ki tehát a baloldal és a jobboldal válságkezelésének jellege, valamint ezek eredményessége között.A balliberális kormányok az emberekkel fizettették meg a válság, illetve az elhibázott gazdaságpolitikájuk árát, mellyel tovább mélyítették a gazdasági és társadalmi recessziót. A nemzeti oldal gazdaságélénkítésre és adócsökkentésre épülő politikája ugyanakkor megakadályozta a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek eszkalálódását, megalapozva ezzel Magyarország mielőbbi talpra állását.

 

Nyitókép a 2005-ös tévévitáról. Forrás: pestisrácok.hu