Egy férfi és egy nő

Ma lelki-szellemi harc folyik a világban, melynek célkeresztjében a házasság és a család áll. Ezt a harcot lelki és szellemi segítség nélkül nem lehet megnyerni – nyilatkozta a mandinernek Pribék László házasság- és családteológus.

Rámutatott, elengedhetetlen a családok és a házastársak megerősítése, nem csak anyagi, de lelki szinten is, mert a ’60-as években kirobbant és most tetőző szexuális forradalom egyenes út kultúránk, társadalmunk összeomlásához. Kitért arra is, hogy a genderlemélet szabadság helyett csak szabadosságot hoz, sőt, ahol ez dívik, emelkedik a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma is.

Szent II. János Pál pápa azt mondta: az nem baj, hogy a szexualitásról beszélnek, a baj csak az, hogy eltorzítják, és nem a teljes igazságát mutatják be. – folytatta Pribék László.

A pápa Szerelem és felelősség című könyvét 1960-ban írta, amelyben nagyon komolyan beszélt arról, hogy a szerelem nem öncélú, hiszen abban kölcsönös és személyes önátadás történik két ember között. Ezt a gondolati síkot viszi tovább, amikor megírja még szintén a pápasága előtt a test teológiája témájú előadásait, amit pápaként oktatni is kezdett. Nagyon világosan rámutatott, hogy

a szexualitás csak a monogám házasságban valósul meg a maga teljes igazságában.

Csak itt valósul meg a teljes önátadás egy férfi és egy nő között. A házasságon kívüli szexszel becsapjuk a másikat. Azt mondjuk, hogy szeretlek téged, de visszatartom a termékenységemet, az elköteleződésemet, nem fogadlak el teljesen örökre. Ez nem szeretet. Ez a páros magány, ez önzés.

Hová is vezethet ez az őrületes szexuális forradalom, a bármit bárkivel ideológiája és az, hogy a liberális szervezetek egyre kisebbekhez akarják eljuttatni a szexuális felvilágosítást, az elfogadást, a gender mainstreaminget?

Mit is várhatunk, ha már az ENSZ is ebbe az irányba fordult, és hatéves gyerekeket akar önkielégítésre tanítani? 1934-ben John Daniel Anwin angol kutató – minden vallási megközelítés nélkül – vizsgálta a különböző emberi kultúrákat 5000 éves távlatban. Arra volt kíváncsi, melyik miért szűnt meg. Azt vette észre, hogy amíg egy-egy kultúrában szigorú rend övezte a szexualitást (például nem engedélyezték a házasság előtt, vagy azon belül nem engedték a kilengéseket), addig a kultúra virágzott.

Amint azonban elindultak a szexuális szabadosság irányába, hanyatlani kezdett a kultúra, a társadalom. Anwin megfigyelte, hogy mindössze három generáció alatt képes volt eltűnni egy akkorra kultúra is, mint például a mezopotámiai.

Ha az 1960-as évek szexuális forradalmát nézzük, azt látjuk, hogy a harmadik generáció nincs túl messze. Az ENSZ 1948-as Emberi Jogok Nyilatkozatában még egy zsidó-keresztény hagyomány alapjain álló emberképet mutatott be. Az emberi személy tiszteletét, méltóságát védte. Ehhez képest ma a szexualitást úgy fogalmazza meg, hogy az kizárólag az egyén kéjérzetének a kielégítésére való. Tehát azt üzeni: mindegy, hogy kivel, milyen módon és milyen időtávban csinálod.

Szent II. János Pál közeli munkatársa, Carlo Caffara bíboros halála előtt emlékeztetett a pápa szavaira:

az emberiség először Istentől fordul el, majd önmaga ellen támad.

Caffara ezt úgy fogalmazta meg, hogy az isteni rend két pillérén nyugszik az emberiség jövője. Az első, hogy az ember személy, ezért nem lehet rajta abortuszt vagy eutanáziát végrehajtani. A másik pillér, hogy az Isten férfinak és nőnek teremtette az embert. Ezzel megy szembe, aki azt mondja, hogy szabaddá kell tenni az utat a nemátalakítások előtt – még a gyerekek esetében is –, vagy aki megfoszt attól egy gyermeket, hogy egy anya és egy apa nevelje fel.

Az ember férfi és nő, a test-lélek összetettségében teremtett lény, aki istenképiségét, teljes értékét, igazi méltóságát az Istennel való kapcsolatban ismerheti fel teljesen.

Forrás és teljes cikk: vasarnap.hu

Kiemelt kép: cafeblog