Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol az egyetemek központi szerepet játszanak, ahol a tudást nemcsak átadják, hanem létrehozzák és hasznosítják is – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén a Nagyerdei Stadionban vasárnap.

Palkovics László azt mondta, a Debreceni Egyetem szellemisége és a hazai felsőoktatási stratégia irányai összhangban állnak. A tudásszomj és a továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban: a hallgatók száma 2017 óta folyamatosan emelkedik,

IDÉN 11 SZÁZALÉKKAL TÖBBEN JELENTKEZTEK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE, MINT TAVALY, ÉS A MINTEGY 102 EZER JELENTKEZŐ KÖZÜL 67 EZREN NYERTEK FELVÉTELT

– tette hozzá.

A tárcavezető szerint ahhoz, hogy az intézmények megfeleljenek a kor követelményeinek, fokozatváltásra volt szükség, és ehhez három feltétel meglétéről kellett gondoskodni.

Felsorolása szerint az első az innovációhoz szükséges anyagi háttér:

AZ IDEI 210 MILLIÁRD FORINTRÓL JÖVŐRE TÖBB MINT 400 MILLIÁRDRA NŐ A FELSŐOKTATÁS KÖZVETLEN ÁLLAMI TÁMOGATÁSA.

Magyarország az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek működőképességét és innovációját: 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, 2022-re pedig a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészül az egyetemi fejlesztések és a tudományos parkok 310 milliárdos keretével.

Ez már csaknem ezermilliárdos felsőoktatási költségvetést jelent, ami a tervezett GDP 1,7 százalékát fogja kitenni – részletezte Palkovics László.

Hozzátette: jelenleg is dolgoznak azon, hogy az egyetemek év eleji 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét teljesítsék, a források döntő többsége rendelkezésre áll, jó része hamarosan az egyetemekhez kerül.

A fokozatváltás második feltételeként a lehetőségeit jobban kiaknázó működési környezetet említette, mivel a források csak akkor hasznosulnak megfelelően, ha a felsőoktatás működési modellje alkalmas a források hatékony és eredményes felhasználására.

Palkovics László szerint az alapítványi modellként ismert struktúra sok előnnyel jár, és bár a fenntartói jogok a alapítványokhoz kerülnek, „az állam nem engedte el az egyetemek kezét”. „A magyar modell lényege, hogy az állami szerepvállalást a finanszírozásban megőrizve szeretnénk kihasználni a magánintézményi működés adta rugalmasabb kereteket” – mondta a miniszter, megjegyezve:

AZ IDEI ÚJ TANÉVBEN 21 EGYETEM KEZDI MEG A KÉPZÉST AZ ÚJ STRUKTÚRÁBAN, A 280 EZER HALLGATÓBÓL MINTEGY 180 EZER KEZDI MEG A TANULMÁNYAIT EZEKBEN AZ INTÉZMÉNYEKBEN.

A fokozatváltás harmadik feltételének nevezte a miniszter „a munka, a tudás és a szorgalom megbecsülését mind az oktatói, mind a hallgatói oldalon”.

Forrás: origo.hu

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt