Mivel egyszer már megtettük, újra képesek leszünk legyőzni a marxizmust – hangzott el ma Budapesten, a Szent István Intézet konferenciáján, ahol arról tanácskoztak, milyen lehet Európa jövője és azt hogyan formálhatja a kereszténység. – tudósít a Mandiner.

A hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének – hangsúlyozta Veres András püspök a Szent István Intézet keddi, budapesti konferenciáján. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kiemelte, a keresztény emberképet az Istenbe vetett hit alapozza meg, az erkölcsiség pedig szoros kapcsolatban van az istenfogalommal. Emlékeztetett: a keresztény antropológia alapja, hogy az ember Isten képmására teremtetett.

A Krisztusban hívő ember keresztségben kapott méltósága örömre indítja, a keresztény ember sajátossága, hogy életét ajándékként fogja fel. Heideggert idézte mondta, „egyetlen kor sem tudott annyit az emberről, mint a mostani, de egyetlen kor sem tudta kevésbé, hogy mi az ember”. Figyelmeztetett: az ember iránti tisztelet korunkban végletesen meggyengült, ez tükröződik az abortusz, az eutanázia, az eugenetikai beavatkozások széleskörű elfogadottságában is.

A törvényesen megengedett abortusz még nem válik erkölcsileg is igazolhatóvá, mondta a győri püspök.

A püspök felhívta a figyelmet a társadalmi értékvesztéssel kapcsolatban a tudatos, romboló liberális politikai szándék jelentőségére, amely minden közösségi és egyéni tekintélyt megkérdőjelez és relativizálja a krisztusi értékrendet. Ezzel párhuzamosan az elit felelősségére is figyelmeztetett. „Összefogásra van szükség felekezetek, valamint hívők és nem hívők között annak érdekében, hogy a fenyegető társadalmi robbanást korunk elkerülhesse, ennek alapja pedig a másik személy tisztelete lehet” – hívta fel a figyelmet Veres András.

Tévedtünk, amikor azt hittük, hogy a rendszerváltás a marxizmusra is végső csapást mért – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a konferencián. Rámutatott: az olasz keresztény filozófusnak, Agosto del Noce-nak volt igaza, amikor azt hangsúlyozta, hogy a marxizmus csak keleten halt ki, nyugaton azonban eközben átvette a hatalmat. Szerinte a materializmus, relativizmus és nihilizmus győzelemre jutott, a baloldali radikalitás behódolásra késztette a nyugatot, eközben valóságos valláspótlékká vált.

Sodródó civilizáció, a marxizmus visszanyugatosodása című előadásában Schmidt Mária kitért arra is, hogy Marx történelmi relativizmusa a materializmus doktrínája, úgy szekuláris, hogy önmagából képez vallást, miközben radikálisan meg akarja változtatni a társadalmat. A főigazgató rámutatott: a baloldali radikalitás kisöpörte a keresztény erkölcsöt és értékrendet, de nem adott helyette semmit.

„Nincs közös hit, nincs közös cél, nincs közös jövőkép” – ezt hozta a marxizmus a nyugatnak, mondta Schmidt Mária.

Balog Zoltán református püspök beszédében feltette a kérdést: lehetséges-e az egyház megújulása nélkül a kereszténység ismételt felvirágzásában bízni. Saját válasza szerint nem, a reneszánszhoz pedig a személyes megújulás, hitben való megerősödés szükséges. Az egyház nem egyszerűen szociológiai intézmény, hanem transzcendens valóság, így is kell rá tekinteni. Mint hangsúlyozta: a kereszténydemokrata gondolat sem újulhat meg az egyház megújulása nélkül.

A konferencián Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője rámutatott: az Európai Unió jövőjéről szóló diskurzusban nem teszik témává a keresztény kultúra védelmét, így nekünk, magyaroknak kell azt az európai színtérre vinnünk. Úgy látja, a nyugati fősodort ma is a marxizmus hatja át, ám ezzel szemben a kereszténység mint közösségszervező identitás megfelelően erős alternatívát jelent. Az ütközet, a szellemi jellegű harc elkerülhetetlen, meg kell vívnunk, abban pedig minden egyes magyarnak felelőssége lesz – hangsúlyozta Hollik István.

Forrás: mandiner.hu

Kiemelt kép: Forrás: mandiner.hu/illusztráció