A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világkiállítás ismét az ország egyik legsokoldalúbb környezetvédelmi rendezvényének ígérkezik, ahol nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is aktívan tárgyalnak majd a résztvevők. Áder János köztársasági elnök elmondta, hogy a magyarok sem maradnak adósok a válaszokkal az eseményen, melyen az elavult GDP-számításra javasolnak alternatív kalkulációs lehetőséget.
Budapesten tartják Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét a Hungexpo területén. Magyarország november 29. és december 5. között megrendezi a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expót és Világkiállítást, amely a megoldásokról fog szólni és világossá teszi, hogy a fenntarthatósági fordulat nemcsak egy kihívás, hanem egy gazdasági lehetőség is. A Greendex a rendezvény fővédnökével, Áder Jánossal beszélgetett.
„Nemcsak tudományos tanácskozást és vállalati kiállítást szervezünk, hanem közönségprogramokat és ifjúsági „kalandparkot” is. Az egyik pavilonban tizenegy interaktív információs szigetet alakítunk ki, ahol az odalátogató felnőttek és gyerekek egyaránt gyarapíthatják tudásukat” – fogalmazott Áder János.
További jelentős változás, hogy nemcsak hazai kiállítókkal találkozhatunk az expón, hanem a visegrádi országokból is érkeznek résztvevők, tehát lesznek szlovákok, csehek és lengyelek is.
„Szeretnénk megmutatni, hogy nemcsak a problémákról beszélünk, hanem a megoldásokról is, és nemcsak Magyarországon keressük a megoldást, hanem más országokban is. Lehet, hogy itt találnak majd egymásra leendő partnerek, akik aztán közösen egy új terméket tudnak létrehozni” – emelte ki, hangsúlyozva, hogy erre korábban már számos példa volt.
A hazai vízi kihívásokkal kapcsolatban a köztársasági elnök kifejtette, Magyarország vízben gazdag ország. Ha a felszíni vizek tekintetében látható, hogy ezek 90 százaléka külföldről érkezik. Ilyen értelemben kiszolgáltatottak vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy az ország ne teljesítene erőn felül a víz tisztasága érdekében.
„Mi mások szemetét takarítjuk el a saját költségünkön. Nem kis büszkeséggel szoktam elmondani nemzetközi fórumokon:
A hazai folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogyan hozzánk érkeztek.
Ezt viszonylag kevés ország jelentheti ki Európában, a világ más pontjain pedig végképp nem ez a helyzet. Nekünk nincs szégyenkezni valónk” – jelentette ki.
Van megoldás az Alföld elsivatagosodására
Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk az Alföld elsivatagosodása ellen, Áder János beszámolt a legfrissebb eredményekről.
„Az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkája során a Homokhátságot négy részre osztotta föl, mert az egyes régióknak eltérőek a földrajzi és a vízrajzi adottságai. A déli régióban még folyik a szakemberek közötti vita, hogyan oldják meg a vízpótlást. A másik három régióban, különösen a keletiben és a nyugatiban 2010-től különféle beruházásokat hajtottak végre: műtárgyfejlesztést, műtárgy-rekonstrukciót, csatornatisztítást vagy a csatorna vonalának meghosszabbítását, tározók építését” – mondta.
Hozzátette, öt településen egy úgynevezett pilot projektet valósítottak meg, melynek keretében nem tározót építettek, hanem a talaj víztározását támogatták. Lényegében az ősi természetes megoldást alkalmazták újra. Mind az öt helyen jól vizsgázott a megoldás, ami jó példa lehet más települések számára is.
Kiemelte, ha tudják tartani az ütemtervet, és rendelkezésre állnak a finanszírozáshoz szükséges súlyos összegek, akkor 2027-re minden vízpótlást segítő beruházás elkészülhet ebben a térségben.
Új számítást vezethet be Magyarország
Egyes nézetek szerint a természeti erőforrások túlhasználata ellen a növekedésfókuszú kapitalista berendezkedés nem tud hatékonyan tenni, paradigmaváltásra van szükség. Áder János egyetért ezzel, és bízik abban, hogy már a Planet Budapest rendezvényen egy új magyar megoldást mutathatnak be erre a problémára.
„Készülünk egy tanulmánnyal, amelyet szándékaim szerint már az expón be tudunk mutatni. A lényege éppen az, hogy át kell alakítani a közgazdasági gondolkodásunkat. Idáig GDP-számításról beszéltünk, ám ezt túlhaladta az idő. Ha az úgynevezett externáliákat nem kalkuláljuk be, például egy új gyár létesítésének káros hatásait, a levegő, a víz, a talaj szennyezését vagy az egészségügyi hatásokat, akkor önmagunkat csapjuk be. Bartus Gábor környezetgazdász vezetésével dolgozik egy csapat, amely egy új számítási módra tesz majd javaslatot” – fogalmazott.
Kiemelte, nagy küzdelem lesz, de a világon másutt is foglalkoznak a kérdéssel, mert a hagyományos közgazdasági gondolkodáson túl kell lépni. Ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz.
Három kívánság
Áder Jánost az interjú végén arról kérdezték, ha lehetne három kívánsága, milyen környezeti problémákat oldana meg?
„Ha valaki ezzel a témával kicsit behatóbban foglalkozna, akkor az ő három kívánsága valószínűleg ugyanúgy hangozna, mint az enyém: tiszta levegő, tiszta víz, jó termőföld” – válaszolta a köztársasági elnök.
Forrás: hirado.hu
Fotó: Greendex
