Az idei év első kilenc hónapjában már több mint kétszer annyi illegális bevándorló kelt át a La Manche-csatornán, mint 2020-ban – írja a V4NA Hírügynökség.

Idén már kétszer annyian keltek át a két országot összekötő La Manche-csatornán, mint a tavalyi évben összesen, pedig még csak kilenc hónap telt el 2021-ből. Szeptember 26-án újabb 669 fő kelt át a tengeren 22 csónakon, ezzel az idei évben a csatornát átszelő illegális migránsok száma 17 ezerre emelkedett, ami több mint a kétszerese a tavaly regisztrált 8460 illegális migránsnak.

A két ország között az utóbbi időben rengeteg diplomáciai feszültséget okozott a migrációs helyzet. A brit és a francia belügyminiszter júliusban megállapodott arról, hogy London és Párizs közösen lép fel az egyre nagyobb méreteket öltő migránsáradat ellen: az Egyesült Királyság 2021-ben és 2022-ben 62,7 millió eurós támogatással segíti Franciaországot, hogy megfelelő felszerelést tudjanak beszerezni az illegális bevándorlás ellen folytatott küzdelemhez. A francia belügyminisztérium pedig arra tett ígéretet, hogy megnöveli a part mentén járőröző rendőrök számát.

Priti Patel brit belügyminiszter a nyáron jelentette be az úgynevezett Borders Bill törvényjavaslatot, melynek célja az illegális migráció visszaszorítása. A New Plan for Immigration bevándorlási terv részeként lehetővé tenné az embereket kizsákmányoló embercsempész bandák nyomon követését, valamint szigorúbb büntetéssel megakadályozná az illegális belépést az Egyesült Királyság területére. A brit hatóságok az illegális migránsokra és az őket segítő embercsempészekre kiszabott büntetésen is sokat szigorítottak, hat hónapról négy évre emelték az engedély nélkül Nagy-Britanniába belépő migránsok büntetését, míg az embercsempészekre 14 év helyett életfogytiglani szabadságvesztés várhat.

Az egyre fenyegetőbb migránsáradatra felfigyelt Nigel Farage brit politikus is, aki a Twitteren tett közzé egy videófelvételt a Kent partjainál kikötött csónakokról érkező illegális bevándorlókról, megjegyezve, hogy a felvételen nem látja azokat a nőket és gyerekeket, akikről a médiában beszélnek. Valóban, a felvételen egytől egyig életerős fiatal férfiak láthatóak.

Nem csak a briteknek okoz gondot az egyre erősödő migrációs nyomás, igaz ez Magyarország déli határára is. A 38. hétig 79 ezernél több esetben intézkedtek a hatóságok – írják gyorselemzésükben a Migrációkutató Intézet elemzői.

Janik Szabolcs, az intézet igazgatóhelyettese és Gönczi Róbert tudományos segédmunkatárs azt írták: ez a szám csaknem 3,5-szerese a tavalyi időarányos adatnak. Úgy vélik, az emelkedés csak kismértékben hozható összefüggésbe a koronavírus-járvány alakulásával; valószínűleg elsősorban más okok állnak a háttérben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugat-balkáni útvonal “közel sem kap akkora utánpótlást” Görögország felől, mint az elmúlt években. Az elemzők az élénkülés okai között említették, hogy a korábban érkezett közel-keleti, ázsiai és afrikai migránsok “egyre türelmetlenebbek, és gyakrabban, elszántabban próbálnak bejutni Magyarország területére”, hogy folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. Egy másik, ezzel összefüggő magyarázat az lehet – írták –, hogy Magyarország egyre hatékonyabban védi a déli határszakaszt, amelynek során “fő szabály szerint” visszakísérik a szerb oldalra az illegálisan érkezőket, akik közül a legtöbben újra próbálkoznak.

Ezeket figyelembe véve Magyarország továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be az Európai Uniót célzó irreguláris migráció fékezésében, illetve a külső határok megvédésében.

Az európai uniós integrációs törekvéseik miatt a nyugat-balkáni államok többsége szívesen együttműködik, azonban erre sok esetben nincs elegendő erőforrásuk. Másrészt pedig – ha már az illegális határátlépést nem tudják megakadályozni – abban érdekeltek, hogy az érkezők minél előbb távozzanak a területükről – írták. Az elemzők szerint ezen kihívásokat tovább súlyosbíthatja a jövőben, ha a tálib rezsim elől menekülő afgánok jelentősebb tömege eljut a török–görög határig. Ebben az esetben a nagy kérdés az lenne, hogy onnan hányan jutnának el végül a nyugat-balkáni útvonalra.

Nemcsak Görögország, Bulgária vagy éppen Magyarország érdeke, hogy ez ne történjen meg: az egész EU-nak ennek elkerülésére kell törekednie.

Forrás: V4NA/Migrációkutató Intézet/Magyar Nemzet

(Címkép: MTI/AP/Samy Magdy)