Szinte az összes élelmiszer-alapanyagból behozatalra szorulna az Európai Unió, ha 2030-ra megvalósulnának az Európai Bizottság mezőgazdaságban tervezett korlátozásai.
A Green Deal visszavetné a jólétet is, minden európai állampolgárnak évi 157 euróról kellene lemondania, miközben akár ötven százalékkal is nőne sok alapvető élelmiszer ára. Veszélybe sodorja az Európai Unió élelmiszer önellátását a Green Deal, míg a
kisgazdaságokat tönkreteszi. Ráadásul feleslegesen, mert az agrárium globális kibocsátása nem csökken, noha ez lenne a stratégiák célja – állapította meg friss hatásvizsgálatában a kieli egyetem. A nagy múltú intézmény a német gabonaszövetség felkérésére készített hatásvizsgálatot az európai zöldmegállapodás mezőgazdaságot érintő Farm to fork és biodiverzitás stratégiájáról.
Brüsszel ezekben 2030-ig előírja
– a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
– a növényvédő szerek használatának a felére csökkentését,
– a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését, az
– ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelése a jelenlegi 8-9 százalékról,
– valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.
A szigorú elvárások célja a biológiai sokféleség helyreállítása és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának a csökkentése lenne a 2030-ig megfogalmazott klímacélok elérése érdekében. Brüsszel stratégiái nem járulnak hozzá a klímacélokhoz, miközben csökkentik az európai lakosság jólétét. A mezőgazdasági termelés jelentős, több mint húszszázalékos visszaesése és a költségek növekedése miatt az Európai Unió behozatalra kényszerülne a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból, vagyis feladná nettó exportőr szerepét.
Ezzel kiszolgáltatottá válna a harmadik országoknak, míg a lakosságnak jelentős többletköltséget jelentenének a jelentősen megemelkedő élelmiszerárak – állapította meg a tanulmány alapján a német gabonatermesztőket tömörítő ágazati szövetség. Ezért a német gazdák arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy gondolják újra a 2030-ig szóló stratégiákat.
A kieli egyetem hatásvizsgálata szerint a jólét csökkenése a jelenlegi éves jövedelmi szinthez képest átlagosan fejenként 157 eurós, vagyis több mint 54 ezer forintos visszaesést jelent. Ezen felül a jelentősen megdráguló élelmiszerek növelnék a lakosság terheit: a marhahús 58 százalékkal, a sertéshús 48 százalékkal, míg a tej 36 százalékkal drágulna 2030-ra.
A zöldség és a gyümölcs ára 15 százalékkal emelkedne, míg a gabonafélék és olajos magvak 13-15 százalékkal drágulnának. Ezzel szemben az unión kívüli országokban az áremelkedés a húsféléknél 7-10, a zöldségek és gyümölcsöknél 3-4 százalék körül alakulna.
A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.
Kép: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám
