Legtöbbünk számára az erdélyi főnemesi családok, a grófok, bárók többnyire a történelemkönyvekből ismerősek, és ennek az az oka, hogy az arisztokrácia tagjai évtizedekkel ezelőtt a kommunista üldöztetés áldozataivá váltak, emiatt a legtöbben külföldre menekültek.
Viszont a ’89-es rendszerváltás után egyre többen tértek vissza Erdélybe, hogy visszaszerezzék az ősi birtokot, és új otthont teremtsenek a régi helyén. Így tett a Bánffy-család bárói ágának leszármazottja, a fugadi uraságként is emlegetett, szüleihez hasonlóan Magyarországon született Bánffy Farkas is, aki 2007-ben vágott neki az őseitől elkobzott családi vagyon visszaszerzésének, a családi birtok kezelésének. Az erdélyi nemesi család leszármazottja a Székelyhon TV-ben részletesen beszámolt a román hatóságokkal, az igazságszolgáltatással a Bánffy-erdőkért közel 15 éve folytatott küzdelemről, továbbá arról is, hogy a restitúció visszautasításán túlmenően azzal is szembesülni kényszerül, hogy a már visszakapott birtokaikat is visszapereli a román állam.
Románia nem szeretné, hogy földterületek nagy mennyiségben jussanak magyar állampolgárok kezébe – állapítja meg Bánffy Farkas.
A Nézőpontban kiderül, hogy miként él egy magyar Erdélyben, ha báró, miért tartotta fontosnak a szórványmagyarság megmaradása szempontjából a magyarlapádi szórványkollégium létrehozásának felkarolását, mit jelent számára a műemlékvédelem, az erdészet, a tánctáborok. A Bánffy Farkassal fugadi birtokán készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.
Forrás: szekelyhon.ro
