A Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát Budapesten rendezik november 1-5. között. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy as következő magyar úrhajóst a jüvő évben választják ki.

A magyar kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra a gazdasági és technológiai növekedés szempontjából – jelentette ki, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusának megnyitóján. Úgy fogalmazott, hogy a kormány felismerte, hogy globális jelentősége van az űrágazatban rejlő üzleti lehetőségekre való nagy fokú összpontosításnak. Kiemelte, hogy az idén tették közzé az első magyar kormányzati űrstratégiát, aminek célja, hogy rávilágítson az ágazat erősségeire, kihívásaira és kiemelt projekteket fogalmazzon meg.

Ezek a prioritások az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve, az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át, az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek – mondta az államtitkár. A stratégia fő prioritási területének nevezte az emberes űrrepülést. Hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy kutatóűrhajóst küldjön a nemzetközi űrállomásra, azért, hogy magyar tudományos kísérleteket végezzen és eszközöket próbáljon ki a mikrogravitációban.

Sztáray Péter a nemzetközi partnerségek fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy a 2015-ös Európai Űrügynökség taggá válása óta Magyarország megnégyszerezte az űrtevékenységre fordított költségvetését. Emellett együttműködési formákat dolgoznak ki olyan amerikai cégekkel, mint az Axiom Space, ami kijelölt partner a magyar űrhajós küldetés megvalósításában.

Az Orosz Űrügynökséggel a hagyományos együttműködés még az Interkozmosz program idejére nyúlik vissza, és már kilenc kétoldalú megállapodást kötött Magyarország más országokkal is Brazíliától Izraelig, Szingapúrtól Törökországig.

Oleg Kotov, a szövetség elnöke elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt rendezvényüket hibrid formában, részben az online térben rendezik. Céljuk tapasztalataik átadása, amellyel szeretnék lelkesíteni a fiatalokat és a kutatókat Magyarországon az űrkutatás iránt. Ennek érdekében egyetemista és középiskolás diákokkal találkoznak a kongresszus résztvevői Budapesten, Miskolcon, Győrben, Debrecenben és Kecskeméten.

A kongresszust megnyitó Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, kutatóűrhajós arról is beszélt, hogy halottak napja alkalmából a konferencia résztvevői emlékfát ültetnek a Városligetben az elhunyt űrhajósok tiszteletére.

A megnyitót követően tartott sajtótájékoztatón Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa kiemelte, hogy kezdetét vette a második magyar tudományos űrhajós misszió, a Hungarian to Orbit (Hunor) program toborzása, amelyre elektronikusan, a hunor.gov.hu oldalon lehet jelentkezni 2022. január 31-éig. A miniszteri biztos elmondta, hogy mivel tudományos misszióról van szó, a nemzetközi standardoknak megfelelő testmagasság, testsúly és más paraméterek mellett kifejezetten fontos a felsőfokú végzettség, az angol és lehetőleg orosz nyelvtudás, valamint a mentális stabilitás és a csapatban dolgozás képessége.

A leendő magyar űrhajóst a jövő évben választják ki, ezután zajlik majd a fizikai felkészítés és tudományos képzés.

(Címkép: Northfoto)