Verhetetlen páros címmel új könyv jelent meg a két legendás színészről, melyben egykori pályatársak, színészek, operatőrök, rendezők, látványtervezők, segédrendezők, forgatókönyvírók, vágók, kaszkadőrök és a színészpáros dublőrei mesélik el a velük kapcsolatos személyes élményeiket – írja a Magyar Nemzet.

A Verhetetlen páros a színészlegendák emberi értékeit hangsúlyozza. A kötetben olyan történetek kaptak helyet, amelyekből kiderül, hogy Terence Hill és Bud Spencer nemcsak a filmekben állt a jók oldalára, kelt az elesettek védelmére, hanem a magánéletben is….

…Nemcsak Bud Spencer és Terence Hill számára maradt örökre emlékezetes az első közös filmjük, az Isten megbocsát, én nem!, hanem bizony a rendező, Giuseppe Colizzi fiának is. „Amikor apám ezt a filmet forgatta, sajnos nagyon fiatal, mindössze négy-öt éves voltam. Amire emlékszem, azok a hosszú napok, amikor a szálloda medencéjében várakoztunk a bátyámmal és a bébiszitterrel. Ott történt, hogy Bud Spencer megmentette a bátyám életét” – meséli Alessandro Colizzi, akinek szavait testvére is megerősíti.

Örökké hálás leszek Carlo Pedersolinak, alias Bud Spencernek, hogy megmentette az életemet – mondja a rendező legkisebb fia, Pier Francesco Colizzi. – Almeríában voltunk, a hotel medencéjében, és ahogy az aljára merültem, egy vízbe nyúló kar megragadott. Amikor kihúzott, azt kérdezte: »Kinek a gyereke ez?« Hároméves voltam akkor.

Nem ez volt az első eset, hogy a világ legnagyobb pofonosztója emberéletet mentett. Az 50-es években ugyanis vízilabdázóként hozzászokott ahhoz, hogy embereket húzzon ki a vízből.

„Régen még a tengerben rendezték az úszó- és vízilabda-bajnokságokat– elevenítette fel édesapjával kapcsolatos emlékeit lánya, Cristiana Pedersoli. – Az egyik versenyt a salernói partoknál tartották meg, ahol a nézőtér a tenger fölé nyúló sziklára eszkábált kis faépítmény volt. Ez a tribün a mérkőzés közben belezuhant a tengerbe. Apám, aki épp azon a meccsen játszott, azonnal a vízbe esett emberek segítségére sietett. A végén már fájt a karja, ami nem is volt csoda, mert vagy tíz embert mentett ki a vízből.”…

A sportolóból színésszé avanzsált nápolyi legény későbbi filmes partnere, Terence Hill sem szégyenkezhet, ha életmentésről van szó. Ő azonban nem a vízben, hanem a szárazföldön tett tanúbizonyságot bátorságáról.

„Kicsit mérges is voltam – meséli a ma az Egyesült Államokban élő producer, Josi Konski, aki számtalan filmben dolgozott együtt az olasz színészekkel –, amikor felesleges kockázatokat vállalt. Igazi hős volt. A feleségétől hallottam, hogy New Yorkban látta, hogy egy nőt az utcán bántalmaznak, és megmentette. A támadó azonban a dulakodás közben úgy megszúrta, hogy Terence majdnem meghalt.”…

…Bud Spencerről kevesen tudják, hogy mélyen vallásos, példás családapaként élt és hat nyelven beszélt. Mivel a színész maga is gyengénlátó volt, egész életében a vakokért kampányolt, az UNICEF nagyköveteként pedig rendszeresen támogatta a fogyatékkal élőket. Hitvallása volt a kábítószer elleni harc, ahogy ez a Piedone-filmekben is megmutatkozott. De nemcsak a kábítószer-használat ellen vette fel a kesztyűt, mindent elvetett, ami a természetet vagy a természetességet megváltoztatja. Egész életében a család fontosságát, a nők védelmét, a gyengék és elesettek támogatását tűzte zászlajára. Akárcsak barátja és színésztársa, Terence Hill, aki szintén mélyen vallásos ember, Assisi Szent Ferenc a példaképe, és a sajátja mellett két örökbe fogadott gyereket is nevelt.

A teljes írás itt olvasható.

(Címkép: mafab.hu)