A polgári kormány kétezer-tízben azt tűzte ki célul, hogy megteremtse Magyarországon a közállapotok szilárdságát, a törvénytisztelő polgár létbiztonságát, azt a köznyugalmat, amely alapját képezi egy jóléti társadalom felépítésének – mondta a Magyar Hírlapnak Kónya István miniszteri biztos, aki korábban a Kúria elnökhelyettese volt. Hozzátette: e büntetőpolitika világossá tette, hogy az állam bűncselekmények áldozataival szolidáris, az ő pártjukon áll, a legfőbb értéknek pedig az emberi életet tekinti. Részletek az interjúból.

 

– A kétezer-tízes kormányváltás idején milyen állapotban volt a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás?

– A kétezer-tízes évek elején a bűncselekmények felderítése a nyomozó hatóságokat, az azok miatt emelt vádak tömege pedig a bíróságokat terhelte túl, növelve az éven, sőt két éven is túli befejezések számát. Mindez eltolta a büntetés bekövetkezésének időpontját az elkövetés időpontjától, ami rontotta az időszerűség követelményét és a prevenciót. Ha a számokat vizsgáljuk, azokból is egyértelműen látszik, hogy kétezer-tízben a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás egyaránt súlyos helyzetben volt. A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma a kormányváltás évében 400 ezer fölé szökött, és kétezer-tizenkettőig emelkedett. A tetőzés után drasztikusan csökkenni kezdett, kétezer-tizenhatot kivéve minden évben több tízezerrel kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint azt megelőzőben.

– Melyik év jelentette a mérföldkövet?

– A regisztrált bűncselekmények száma először kétezer-tizennyolcban csökkent kétszázezer alá, és ezt a küszöböt azóta sem lépte túl. A kétezer-tizenkilencben a regisztrált bűncselekmények száma a kétezer-tizenkettes negatív csúcshoz képest mintegy hetvenszázalékos csökkenést, pontosabban javulást jelent.

– Hogyan lehet elősegíteni az említett preventív hatást?

– Miként arra Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is rámutatott: minél közelebb van a büntetés a bűn elkövetéséhez, annál nagyobb a preventív hatása. Az ügyek elhúzódása a sértettek kártérítését is késlelteti, ezért a büntetőjog alkotói folyamatosan keresik a módját az ügyek gyorsabb befejezésének. Mint az eredmények mutatják, a felderítés hatékonysága és a megreformált büntetőpolitika néhány év alatt meghozták eredményüket. A bűncselekmények száma soha nem látott mértékben szorult vissza, a bírósági eljárások pedig látványosan felgyorsultak.

A teljes cikket itt olvashatja.

Kép: MH/Katona László