A magyarországi lakosság nem is érzékeli igazán, hová vezetett a tavalyi második fél évben kibontakozott energiaár-válság. Nálunk a rezsitarifák 2012 óta mozdulatlanok, igaz, közvetetten – az élelmiszerek és a szolgáltatások árában – igenis markánsan érezhető a nemzetközi energiapiacokon bekövetkezett áremelkedések hatása. – olvasható a Magyar Nemzetben.
Két további eszköze volt a kormánynak az elmúlt év végén: az üzemanyagok árának befagyasztása a literenkénti 480 forintos áron, illetve a mikrovállalkozások előtti lehetőség megnyitása, hogy csatlakozzanak az egyetemes tarifarendszerhez a gáz- és az áramszolgáltatásban.
A viszonylagosan nyugodt hazai helyzetet azonban minden oldalról brutális áremelkedések veszik körbe a régióban. Leginkább a lengyel fogyasztók jártak pórul – derül ki a G7 gyűjtéséből –, akik átlagosan 24 százalékkal fizetnek többet az áramért és 54 százalékkal többet a gázért januártól.
Szlovákiában valamelyest kedvezőbb a helyzet abból a szempontból, hogy nem teljesen liberalizáltak az energiapiacok, így a lakossági árak szintén szabályozottak. Ennek ellenére a tavalyi 16 euró helyett már 22 eurót kell fizetniük a gáz megawattórájáért, összességében 24 százalékkal növekszik a díj. A január végi villanyszámla egy átlagos háztartásban 15 százalékkal lesz magasabb, mint a decemberi.
Már szeptember óta átlagosan hét százalékkal emelt árakat fizetnek a csehországi lakosok a harmadik legnagyobb, nyolcszázezer fogyasztót kiszolgáló PRE vállalatnál. A mintát a kisebb cégek is követték, majd a legnagyobb szolgáltató, a ČEZ januártól harmadával növelte a tarifáit.
A szintén liberalizált osztrák energiapiacon 18 százalékos áramár-emelkedéssel számolhatnak a lakossági fogyasztók, de a bécsiek ígéretet kaptak a szolgáltatójuktól arra, hogy az idén már nem lesz további drágulás.
Erről bővebben a Magyar Nemzetben olvashatnak.
Kiemelt kép forrása: MTI/MTVA -Balázs Attila
