Ma már Magyarország esetében az egyik legfontosabb cél, hogy felzárkózzon a fejlett országok sorába. Az IMF 195 nemzetgazdaságot tart nyilván, és ebből mindössze 39-et tart fejlettnek. Ennek a klubnak a kapujában áll most Közép-Európa és Magyarország – írta Facebook-bejegyzésében Orbán Balázs államtitkár, a miniszterelnök politikai igazgatója.

„Mint az élet oly sok területén, itt sincs egyetemes recept. Azt az intellektuális feladatot nem tudjuk tehát megspórolni, hogy kitaláljuk saját magunk sikerreceptjét. De mik lehetnek e recept elemei?

GAZDASÁG
Egy ország csak akkor lehet sikeres, ha gazdasága a munka megbecsülésén alapul, és magas szintű a foglalkoztatás. 2021 végére a 73,8 százalékos foglalkoztatási rátával hazánk olyan uniós magállamokat is megelőzött, mint Belgium, Franciaország és Luxemburg.

CSALÁDTÁMOGATÁS
A sikerhez nemcsak gazdaság, hanem hús-vér emberek is kellenek. A demográfiai problémák kezelése az egyik legnagyobb kihívás Magyarország és egész Európa számára. Elképzelhető hosszú távon olyan állam, amely gazdaságilag prosperál, miközben lakossága zsugorodik? Aligha. Magyarország azonban a népességszám csökkenésének ellenszerét nem a bevándorlásban látja. Ezért nálunk az egyik fő célkitűzés a termékenység belső növelése, aminek feltétele, hogy a szülőket családbarát környezet vegye körül, és hogy a gyermekvállalás anyagilag is előnyt jelentsen. Ennek elérése érdekében 2010 és 2020 között 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett a családi támogatások GDP-arányos összege, 2022-től pedig már eléri a GDP 6,2 százalékát, ami a legmagasabb Európában.

OKTATÁS
A megszületett fiatal generációnak tudást is kell biztosítani. A felsőoktatási modellváltás azt a célt szolgálja, hogy az egyetemek valódi tudásközpontokká váljanak. Idén már a bruttó hazai össztermék közel 1,3 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre – az eddigi költéseink és az uniós átlag 1 százalék alatt van –, 2022-ben pedig ez a szám meg fogja közelíteni a GDP 2 százalékát, ami az uniós lista abszolút élmezőnyébe emel minket.

ERŐS KÖZÉPOSZTÁLY
Az ország és a gazdaság stabilitását az erős polgári középosztály adja. Nincs olyan sikeres ország, ahol kicsi a középosztály és sok a szegény. Ezért törekedtünk arra, hogy a 2010 utáni fellendülésből a legszegényebb rétegek is részesüljenek. A társadalom legalacsonyabb jövedelmű decilisébe jutó éves nettó jövedelem emelkedett az egyik legnagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal az elmúlt évtizedben.

ADÓPOLITIKA
A középosztály megerősödése pedig elképzelhetetlen megfelelő adózási környezet nélkül. A baloldali kormányok jellemzően arra használták az adókat, hogy elvonják a pénzt az állampolgároktól, és aztán saját céljaik szerint újraosszák. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az állampolgárok képesek maguk eldönteni, mire költsék a jövedelmüket. Ennek megfelelően 2010 óta folyamatos az adócsökkentés Magyarországon: a GDP-arányos adóelvonás 2009-ben még 40 százalék volt, ám 2020-ra 36 százalékra csökkent, és a tendencia folytatódik. A sikeres válságkezelés részeként és egyben eredményeként 2022-ben 1500 milliárd forintos adócsökkentését fogunk tudni végrehajtani.

GAZDASÁGI SZUVERENITÁS
A gazdasági szuverenitás kulcsa az is, hogy egy ország nemzeti tulajdonban tartson bizonyos stratégiai ágazatokat. Ezért 2010-ben a kormány három szektort minősített nemzetstratégiai jelentőségűnek: az energiaszektort, a bankszektort és a médiát. Az volt a cél, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az 50 százalékot ezeken a területeken, ami 2020-ra teljesült is, miután a balliberális kormányok által kiárusított nemzeti vagyon jelentős részét sikerült magyar szereplőknek visszavásárolniuk.

VÉDELEMPOLITIKA
A tényleges szuverenitás másik feltétele, hogy egy ország meg tudja védeni magát. Ennek két fontos feltétele az ütőképes hadsereg, illetve a fejlett, önálló hadiipar. Utóbbi megléte nem csupán a biztonság, hanem a versenyképes gazdaság szempontjából is lényeges, mivel a legfontosabb csúcstechnológiai innovációk jelentős része éppen a védelmi szektorban születik. A hadiipar újraépítésével fontos gazdasági kitörési pontot is találtunk Magyarország számára.

KUTATÁS-FEJLESZTÉS
A kutatás-fejlesztés természetesen nemcsak a hadiiparban, hanem a gazdaság minden területén létfontosságú. Ezért emeltük tíz év alatt a GDP 1,1 százalékáról 1,6 százalékra a K+F-ráfordításokat, ami összegszerűen két és félszeres növekedést jelent. Ezt a számot jövőre is fogjuk tudni növelni.

Woody Allen egyszer azt mondta, hogy sohasem tartozna olyan klubhoz, amelyik elfogadná őt tagjának. Mi ennél szerényebb igénnyel lépünk fel, vagy egyszerűen csak jobb véleménnyel vagyunk magunkról. Mi szeretnénk belépni a legfejlettebb országok elitklubjába, s erre hamarosan alkalmasak is leszünk. De ehhez folytatnunk kell az építkezést, kockáról kockára.

Tudják, előre kell menni, nem hátra!”

Forrás: Facebook

(Címkép: MTI)