A kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerőpiaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán idén ismét két számjegyű bérnövekedés várható Magyarországon – mondta a Magyar Hírlapnak Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
– Erős volt az évkezdet a hazai munkaerőpiacon. Minek köszönhető ez?
– A kormány kétezertíz óta számos intézkedést tett és tesz a munkaalapú gazdaság kiépítéséért, a teljes foglalkoztatás eléréséért. A kezdetektől az a meggyőződés hajtott bennünket, hogy a magyar emberek munkából és nem segélyből szeretnének megélni. Egymillió új munkahely megteremtését ígértük, és bár közbejött egy vírusválság is, ma valóban mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Egyébként többen, mint bármikor a rendszerváltozás óta. Ezzel párhuzamosan 2010-hez képest a harmadára, jóval négy százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. A hazai mutató a legutóbbi adatsor szerint az ötödik legalacsonyabb Európában, nagyjából fele az uniós átlagnak.
– Hol nőtt legnagyobb mértékben a foglalkoztatás Európában?
– Az Eurostat legutóbbi, a tavalyi harmadik negyedévre vonatkozó összegzése szerint a megelőző év azonos időszakához képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás Európában. A 3,8 százalékpontos bővüléssel a hazai foglalkoztatási ráta már megközelítette a nyolcvan százalékot. Magyarország előre megy, nem hátra: a baloldali kormányok utolsó teljes évében hatszázezer fő fölé nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Ezzel szemben ezt az évet a havi nyilvántartás bevezetése óta a legalacsonyabb januári adattal indítottuk. Az elmúlt évtizedben elért eredményekkel megalapozott sikeres válságkezelés mellett ez a munkahelyteremtést célzottan támogató kormányzati programoknak is köszönhető.
– A bérek folyamatos növekedéséhez mire van szükség?
– Egy piacgazdaságban főként a kereslet és a kínálat alakítja a béreket, a versenyszféra kereseteit alapvetően a gazdasági folyamatok mozgatják. A kormány számára elsősorban a kötelező legkisebb keresetek érdemi emelése és az azt megalapozó adócsökkentés biztosít beavatkozási lehetőséget. Idén januártól további négy százalékponttal csökkentettük a munkáltatói terheket, ezzel lényegében megvalósult a kétezertizenhat végén megkötött bér– és adómegállapodásban rögzített nagyléptékű adócsökkentési sorozat.
Azt szeretnénk, hogy a dolgozók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiről. A minimálbér idén januártól csaknem ötödével kétszázezer forintra emelkedett, így már felülmúlja az átlagbér kétezertízes szintjét. A kétszázhatvanezer forintra nőtt garantált bérminimum is erőteljes tolóhatást gyakorol a magasabb fizetésekre.
– Kik számíthatnak még emelt összegű bérre?
– Januártól csaknem húsz százalékkal vagy afölött nőtt az ápolók, bölcsődei és szociális dolgozók, a kulturális szférában foglalkoztatottak bére is. Február elején már megemelt fizetéseket utaltak a köznevelésben, a felsőoktatásban és a rendvédelemben is. A kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerőpiaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán kétezerhuszonkettőben ismét két számjegyű bérnövekedés várható Magyarországon.
– A bérnövekedés mellett még milyen egyéb juttatások emelkednek?
– A kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően számos kapcsolódó juttatás is nagymértékben emelkedett január-tól. Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó százezer forintra, a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forintra nőtt. Az álláskeresési járadék maximális összege havi kétszázezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) maximális összege pedig havi nyolcvanezer forintra emelkedett.
– Fut esetleg jelenleg is valamilyen kormányzati ösztönző program?
– A kormány jelenleg is ösztönzi az új álláshelyek létrehozását, az álláskeresők elhelyezkedését, aminek a legfőbb eszköze a Vállalkozások munkaerő támogatása program. Ennek egyes tételei szintén a mindenkori minimálbérekhez kötötten alakulnak. Az újonnan kérelmezőknél, így az alacsony iskolai végzettségűek esetében a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás maximálisan igényelhető mértéke havi 193 ezer forintról 226 ezer forintra emelkedett. A fiatal szakképzetteknél az igényelhető támogatás legmagasabb összege havonta 438 ezer forintról 520 ezer forintra nőtt. A hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásánál 251 ezer forintról háromszázezer forintra ugrott a kérhető legnagyobb havi hozzájárulás.
– A pandémia nagyban befolyásolta a munkavégzést. Hogyan hatott ez a munkavállalókra és a vállalkozásokra?
– A legnagyobb változás egyértelműen a távmunkavégzés elterjedése volt. A legtöbben, mintegy hétszázezren kétezerhúsz tavaszán dolgoztak otthonról. Ez volt az eddigi csúcsidőszak, amikor a távmunka 16 százalékos arányt képviselt a hazai foglalkoztatásban. A KSH legutóbbi mérése tavaly ősszel már 6,2 százalékot jelzett, ami 280 ezer főnek felel meg. A tapasztalatok valószínűsítik, hogy ez a fajta munkavégzés a járványhelyzet utáni időszakban a korábbinál magasabb szinten stabilizálódik.
A Magyar Hírlap teljes cikkét itt olvashatja el.
Szerző: Józó Andrea
Kép: MTI
