Önéletrajza szerint Márki-Zay Péter kanadai tartózkodása kezdetén öt hétig telefonszolgáltatással házaló ügynökként dolgozott. „Egy nap százötven helyre is becsöngetsz, százhúszról egyből kidobnak, valahol feljelentéssel fenyegetnek” – taglalta keserű tapasztalatait.
Torontói informátorunk által küldött titkos jegyzőkönyvekből – hevenyészett fordításban – rekonstruáltuk, mi lehetett az oka, hogy a népes Márki-Zay család most nem a telefon-előfizetések után járó jutalékból befolyt vagyonból vásárolt medencés, pálmafás ingatlanban lakik valahol Floridában – esetleg Mártha Imre szomszédjaként. Vagyis miért nem futott be fényes karriert házalóként.
Feljegyzés 1.
Jelen vannak: Peter Marki-Zay – értékesítő, Daniel J. – Peter közvetlen felettese, Matthew W. – panaszos ügyfél.
Panaszos előadja, hogy amikor az értékesítő becsöngetett hozzájuk, csak a felesége tartózkodott otthon, aki – első látásra – megnyerő fellépése miatt beengedte, sőt hellyel kínálta az előtérben. Peter ekkor kimérten közölte, hogy őt mint Toronto legjobb telefontársaságának kivételes tehetségű ügynökét a belvárosi, művelt emberek mindig a nappaliban ültetik le, ám biztosította a hölgyet, eltekint az illem hiányától, amennyiben a kávé minősége megfelelő lesz. Bár a kávéval nem volt tökéletesen elégedett, belefogott a díjcsomagokról való tájékoztatásba.
A hölgy óvatosan megjegyezte, hogy a barátnője egy másik telefontársasággal áll szerződésben, és úgy tűnik neki, ott kedvezőbbek a percdíjak. Ekkor az értékesítő leereszkedő stílusban kijelentette, hogy a másik cég korrupt, csak lop, ügyfelei pedig szánalmas, megvezetett emberek, akik azért hiszik, hogy kevesebbet fizetnek, mert nem tudnak számolni. Jellemzően nők – tette hozzá. Ekkor ért haza a panaszos, és miután látta, hogy felesége mennyire feldúlt, ajtót mutatott az értékesítőnek, aki távozása előtt megállapította, hogy a környéken lakók mind ostobák.
Peter Marki-Zay közli: semmit nem mondott abból, amit a panaszos állít, egyébként pedig nem tehet arról, hogy bizonyos IQ-szint alatti embereknek képtelenség elmagyarázni a díjcsomagok jellemzőit.
Daniel J. elnézést kér Matthew W. úrtól, és jóvátételül felajánl egy speciálisan kedvező percdíjkonstrukciót, valamint megnyugtatja, az értékesítőt ügyfélkezelési kurzusra küldik, hogy a továbbiakban hasonló eset ne fordulhasson elő.
Feljegyzés 2.
Jelen vannak: Peter Marki-Zay – értékesítő, Oliver S. – igazgató, Sarah M. – panaszos.
Panaszos előadja, hogy az értékesítő többször zaklatta telefonon, hiába mondta neki, hogy nem szeretne díjcsomagot váltani, majd egy délután elé ugrott az iskola kapujánál, amikor a gyermekeiért ment, megakadályozta a továbbhaladásban, azután kényszeríteni próbálta a szerződés aláírására. Amikor Sarah nemet mondott, az értékesítő fensőbbségesen számon kérte, ugyan miért ellenkezik, ha egyáltalán tud írni. Eközben jött egy másik szülő, aki felismerte Marki-Zayt, és jelezte, kiderült, hogy az új szerződése előnytelenebb a réginél. Az értékesítő erre valami gombákról beszélt, és gúnyosan hozzáfűzte, csak az agymosottak hiszik el, hogy az alacsonyabb percdíjon kell spórolni, a fejlett gondolkodásúak előtt nyilvánvaló, hogy az a megoldás, ha kevesebbet telefonálunk. Közben kisebb csődület keletkezett, és csaknem tettlegességre került sor.
Peter Marki-Zay esküt tesz a Szent Bibliára, hogy az egész történet kitaláció, mindemellett úgy véli, őt a tudatlan torontóiak felemelésére küldte ide az Úr.
Oliver S. bocsánatot kér Sarah M. úrhölgytől, ötévnyi ingyenes előfizetést ajánl fel neki, és biztosítja arról, hogy az értékesítőt figyelmeztetésben részesítik, újabb viselkedési tréningre kötelezik, és egyelőre áthelyezik az adatrögzítőkhöz.
Feljegyzés 3.
Jelen vannak: Oliver S. – igazgató, Daniel J. – Peter közvetlen felettese.
Daniel J.: Uram, baj van.
Oliver S.: Csak nem az a Marki-Zay?
Daniel J.: A pszichológusunk szerint reménytelen. Nem lehet meggyőzni arról, hogy az ügyfelek is emberek. Nyolcvanöt panasz és kilenc rendőrségi feljelentés öt hét alatt.
Oliver S.: Rúgd ki.
Daniel J.: Köszönöm, Uram!
Forrás: Magyar Hírlap
Szerző: Korompay Csilla
Kép: Facebook