„Orbán úgy duplázta meg az államadósságot, hogy ne legyen baj belőle” – írja a Szabadeuropa.hu internetes újság Wiedermann Tamás jóvoltából, és rögtön be is mutat egy diagramot, amelyen 2010 óta az államadósság megkétszereződött…
…Valamikor sokat foglalkoztam és írtam is az államadósságról, bele is untam, de sajnos, úgy látszik, hogy ez egy örökzöld téma marad. Akkor vágjunk is bele. Először is a legtöbb zavar magából az államadósság fogalmának pongyola használatából következik, ugyanis nem mindegy, hogy kinek tartozunk, és hogy a saját valutánkban vagy külföldi valutában adósodtunk-e el.
Ezt a statisztika oly módon különbözteti meg, hogy van egyszer az államháztartás adóssága, másrészt Magyarország külfölddel szembeni bruttó adósságállománya, mely utóbbit „rezidensek adósságaként megtestesülő tartozások” néven anyakönyvezte a Magyar Nemzeti Bank. Az államháztartás adóssága magában foglalja a költségvetés, az önkormányzatok és a társadalombiztosítás adósságát, ezek együtt, esetleg kisebb részekkel még kiegészítve alkotják az államháztartás adósságát. Az államháztartás adóssága mind belföldiek, mind külföldiek felé fennállhat. Ezzel szemben Magyarország külfölddel szembeni bruttó adósságállománya az államháztartás, a magánszemélyek és a vállalatok külföld felé fennálló adóssága.
A kétféle adósságot úgy kell elképzelni, mint két egymást metsző kört, amelynek közös része az államháztartás külföld felé fennálló adóssága. Persze, hogy a dolog még bonyolultabb legyen, külföldiek is vehetnek forintban kibocsátott államkötvényt és belföldiek is devizában kibocsátott államkötvényt, ezért a statisztikák az államháztartás devizaadósságát adják meg. Az államháztartás adóssága úgy halmozódik fel, hogy a költségvetés (pontosabban államháztartás) többet költ, mint amennyi adóbevétele van, és a különbözetet államkötvények kibocsátása formájában fedezi, amire azután kamatot fizet. Ha az infláció alacsony (két-három százalék) és ugyanakkor van két-három százalékos gazdasági növekedés is, akkor háromszázalékos államháztartási hiány mellett az államháztartás adóssága a folyó áras GDP-hez képest nem fog növekedni…
…Magyarország… fizetési mérleg(ének) egyenlegét túlnyomó részben az itt lévő külföldi vállalatok határozzák meg, így a fizetési mérleg egyensúlyban tartására a magyar kormánynak többnyire csak unortodox eszközök állnak rendelkezésére. Ilyen unortodox eszköz lehet a külföldiek jövedelmének megadóztatása, a jövedelem kivitelének korlátozása, vagy valamilyen informális módon az érdekeltek meggyőzése, hogy nekik sem érdekük, ha az ország eladósodik.
De most kanyarodjunk vissza a bevezető kérdéshez, miért nem baj, hogy az államháztartás adóssága folyó áron megduplázódott. Azért, mert közben a GDP is növekedett, és az államháztartás adóssága jelentős részben a belföld felé áll fenn, tehát kicsi annak a veszélye, hogy külföldről spekulatív támadás indul a forint ellen, ezt jelzi a Fitch adósságminősítő legutóbbi értékelése is.
Persze az igaz, hogy az utóbbi évek főleg a covidjárványra visszavezethető gazdasági zavarai miatt az államháztartás GDP-hez viszonyított adóssága 65 százalékról 78 százalékra növekedett, de még így is tíz százalékponttal az uniós átlag alatt van (mindenhol növekedett az államháztartás adóssága). Nincs okunk tehát sem szégyenkezni, sem pedig félni, és arra sincs okunk, hogy most sietve igyekezzünk leépíteni az államháztartás GDP-hez viszonyított adósságát.
Más a helyzet a fizetési mérleggel, ami a 2020-ra a korább öt-hat milliárdos plusztól kétmilliárdos mínuszra csökkent, és 2021 eddig publikált adatai is a romló tendencia folytatódását mutatják. Itt szól a vészcsengő, a gazdaságpolitika középpontjába minden rendelkezésre álló eszközzel a fizetési mérleg javítását kell helyeznünk…
…Visszatérve a kiinduló kérdésre, az nem probléma, hogy az államháztartás adóssága 78 százalék a GDP-hez képest, de az probléma, hogy a fizetési mérleg romlik. Jó lesz odafigyelni.
Forrás: Magyar Hírlap/Lóránt Károly közgazdász
A teljes írás itt olvasható.
(Címkép: Magyar Hírlap)
