Negyven ledolgozott év után teljes összegű ellátással nyugdíjba mehetnek a nők, több mint két és félszeresére emelkedett a gyed.

Nem volt az ország történelme során még egy olyan kormány, amelyik ennyit tett volna a magyar nőkért és anyákért, mint a mostani. A nők érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően sokat javult a nők foglalkoztatottsága, a gyermeknevelés pedig – a baloldali kormányzás idejével szemben – ma már nem gátja többé a munkavállalásnak.

Ma van a nemzetközi nőnap, a kormány azonban nem csak ezen a kitüntetett napon figyel oda a nőkre. Az elmúlt évek során számos lépés könnyítette a munka és a család közti egyensúly megteremtését, illetve segítette az egyedülálló, a nagycsaládos vagy éppen a bajba jutott nőket.

Nem volt ez mindig így: a baloldal nőkről való gondolkodását jól tükrözi, hogy mindig csak elvettek az anyáktól, a nőktől. Gyurcsányék csökkentették a gyes időtartamát és a családi pótlék életkori határát, megszüntették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, adókedvezményeket töröltek el, most is folyamatosan támadják a gyermekvédelmi törvényt, a családtámogatási lépéseket pedig rendre leszavazzák a parlamentben. Miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter nemrég azzal vívta ki sokak ellenszenvét, hogy Dobrev Klárát sajátos módon méltatta: arról beszélt, hogy Dobrev „nő létére” milyen jó eredményt ért el a az előválasztási bohózatban. Nagyjából így vélekedik Hiller István is, aki szerint azért kellenek nők az MSZP-be, mert „a ráció mellett szükség van az érzelmekre is”.

A nemzeti kormány politikájának ugyanakkor egyik alappillérét képezi a nők és édesanyák tisztelete, megbecsülése. Igazi kuriózum például, hogy a négy vagy több gyermeket vállaló anyáknak egyáltalán nem kell jövedelemadót fizetniük. Ilyen sehol máshol nincs a világon. Hatalmas segítség a családi adókedvezmény is, amely három gyermek esetén havi százezer forinttal dobja meg a családi kasszát, az édesanyák munkába való visszatérését pedig a nagyszülői gyeddel, a diplomás gyeddel és a gyed extrával is segítik. Ugyancsak a gyermekvállalást ösztönzi a csok, a babaváró kölcsön, vagy hogy három gyermek vállalása egyet jelent az édesanyák tandíj- és diákhitel-tartozásának elengedésével.

A Fidesz-kormány tette lehetővé azt is, hogy negyven ledolgozott év után életkortól függetlenül, teljes összegű ellátással nyugdíjba mehessenek a nők.

A csecsemőgondozási díj (csed) megemelésével ma már a fizetés száz százalékát kapják kézhez a gyermekükkel otthon maradó nők a szülés utáni első fél évben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több pénzt kapnak, mint amennyi a korábbi nettó fizetésük volt. A gyermekgondozási díj (gyed) maximuma is emelkedett: 2010 óta több mint két és félszeresére – 102 ezer forintról 280 ezer forintra – változott.

Az anyák elhelyezkedését könnyíti a hároméves kortól kötelező óvodáztatás, a gyermekek napközbeni elhelyezését egyúttal sosem látott mértékű bölcsőde- és óvodafejlesztések szolgálják. Míg 2002 és 2010 között 283 óvodát zárt be a baloldal, az Orbán-kormány idején tíz év alatt 20 ezer óvodai és 19 ezer bölcsődei férőhellyel lett több.

Sokat tett a kormány a bántalmazott nők megsegítéséért is: 2013-ban a Fidesz szigorította a családon belüli erőszak büntetését, sőt áldozatsegítő központok egész hálózatát építette ki, hogy az ország minden térségében legyen olyan védett hely, ahol a bajba jutott nők lelki, jogi, pszichológiai vagy akár pénzügyi segítséget kaphatnak.

Kiemelten támogatja a kormány az Egyszülős Központot is, amely a gyermeküket társ nélkül nevelők – többnyire édesanyák – mindennapjait hivatott megkönnyíteni, legyen szó munkajogi tanácsadásról vagy például gyerekfelügyeletről.

Nőnap alkalmából a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) arra hívja fel a figyelmet: hazánkban már meghaladja az uniós átlagot a nők foglalkoztatása. A baloldali kormányok alatt a munkaképes nőknek alig több mint a fele vállalt munkát, most már a háromnegyedük dolgozik.

Forrás: Magyar Hírlap

Fotó: Koncz Márton / Origo