Március végén, alapításának 150. évfordulóján nagyszabású kiállításokkal nyitja meg a kapuit Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye, a Néprajzi Múzeum. A Liget-projekt keretében megvalósuló beruházásokhoz hasonlóan azonban az új Néprajz Múzeum is számos alkalommal a baloldali támadások kereszttüzébe került, Karácsony Gergely pedig egyenesen őrültségnek nevezte annak megépítését.

Hosszas vándorlása után először költözhet saját igényei szerint kialakított épületbe a Néprajzi Múzeum. Köztudott, az építési munkálatok kezdetéig az Ötvenhatosok terén egy több mint ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló állt, amelynek helyére a Néprajzi Múzeum új épületét álmodták meg.

A Liget Budapest projekt részeként megvalósuló beruházás lehetővé tette, hogy a múzeum több mint 250 ezer darabos gyűjteménye – amely évtizedekig a Kossuth téren lévő Igazságügyi Palota gyönyörű, bár kiállítási célokra alkalmatlan épületében kapott helyett – végre méltó körülmények közé kerüljön.

A múzeum ugyanakkor mondhatni hazatér a Városligetbe, hiszen a nagyközönség számára 1896-ban itt, a millenniumi kiállítás néprajzi falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

A Világ legjobb középülete díjjal és a World’s Best Architecture különdíjával kitüntetett épület alapterülete 33 ezer négyzetméter, két szint a föld alatt, a földszinttel együtt pedig három szint a felszínen húzódik. A nagy tereknek köszönhetően az Igazságügyi Palota bemutatóhelyeihez képest háromszor több, összességében csaknem hétezer négyzetméteres alapterület áll a múzeum szakembereinek a rendelkezésre, ezáltal pedig a gyűjtemény sokkal nagyobb része válik fizikailag is megismerhetővé.

Bár Európa legnagyobb, számos díjjal kitüntetett kulturális városfejlesztésére, s azon belül a múzeum új épületére a magyarok döntő többsége közéleti meggyőződésétől függetlenül büszke, továbbá elismeri, hogy hatalmas előrelépést és vonzerőt jelent Budapestnek, a magyar baloldal már évek óta igyekszik hangulatot kelteni a Liget-projekt ellen.

Egyebek mellett Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, a DK-s Oláh Lajos, az LMP-s Moldován László, valamint Bárdi Zsuzsanna erzsébetvárosi alpolgármester is a Városliget zöldterületeinek úgymond védelmére kelt, függetlenül attól, hogy a projekt nem csökkenti, hanem hatvanról hatvanöt százalékra növeli a zöldfelület arányát.

Megjegyzendő, nincs ez másképp az új Néprajzi Múzeum esetében sem, mivel az épület jellegzetességégének számító, szabadon bejárható tetőkerten összesen 7300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki. Karácsony Gergely korábban Zugló polgármestereként és az ellenzék főpolgármester jelöltjeként is támadta Liget-projektet, a Néprajzi Múzeum megépítését pedig egyenesen őrültségnek titulálta. Karácsony egy alkalommal felháborodásának az ATV-ben adott hangot, amikor a Néprajzi Múzeumot a Nemzeti Múzeummal összekeverve a következőket mondta: “a Nemzeti Múzeum épülete egy olyan brutális épület egy park közepén, nagyon nagy őrültségnek gondolom ezt a projektet.”

Nem meglepő módon Karácsony Budapest főpolgármestereként is Európa legtöbbet díjazott városfejlesztésének teljes megvalósulását igyekszik megakadályozni, azáltal, hogy az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megépítését blokkolja.

Ezzel szemben – mindezek ellenére – az új Néprajzi Múzeum elkészült és Megérkeztünk címmel több mint ezer négyzetméteren látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat, amely a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból mutat be egy különleges válogatást.

Az intézmény megnyitását követően két lépcsőben, külön-külön attrakcióként fog megnyílni az ifjúsági kiállítás és a gyűjteményi állandó tárlat is. Az idén ősszel megnyíló gyűjteményi kiállítás az intézmény 150 éves gazdag, sokrétű gyűjteményére épülő, több mint háromezer műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultatva a Néprajzi Múzeum izgalmas történetét mutatja be, történeteket mesél tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. Szintén ősszel nyílik meg az ifjúsági kiállítás is, ahol emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy az olyan alapszükségletekre, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein élt vagy élő embertársaik.

Forrás: Magyar Nemzet/Elek Nikoletta

Kiemelt kép: Metropol/Nagy Zoltán