Magyar-Zsolnay Attila: Gyurcsányi terror következmények nélkül 1.

A CÖF-CÖKA által alapított Civil Igazságtételi Bizottság munkája (pl. Fricz Tamás portálunkon közzétett elemzése) alapvetően a kommunizmus idején elkövetett, máig feltáratlan és így következmények nélkül maradt bűnök bemutatását végzi, de a rendszerváltás utáni idők legsúlyosabb gaztettéről, a 2006-os gyurcsányi terrorakcióról sem feledkeztek meg. A brutális rendőri fellépések előzményeit, az akkor történtek hátterét és az elmaradt felelősségre vonás okait Dr. Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász elemzése mutatja be.

Az őszödi beszéd

A 2006. szeptember-októberi Kossuth téri tüntetéssorozatot a 2006.május 26-án a balatonőszödi kormányüdülőben az MSZP-frakció zárt ülésén elhangzott, majd 2006. szeptember 17-én kiszivárogtatott őszödi beszéd idézte elő.

Gyurcsány Ferenc a választások megnyerése érdekében letagadta a nép előtt Magyarország instabil gazdasági helyzetét. E folytatólagosan elkövetett hazugságot az akkori kormánykoalíció pártjai (MSZP-SZDSZ) előtt a balatonőszödi üdülőben elismerte, továbbá azt is, hogy a továbbiakban szigorú gazdaságpolitikára van szükség.

Gyurcsány a fentieket a nép előtt, széles körben nem ismerte el, azaz Gyurcsány hazudik, amikor azt mondja, hogy a korábbi hazugságokkal ellentétben Őszödön „igazságbeszéd” történt. A nép ugyanis az őszödi beszédet akkor ismerte meg, amikor azt kiszivárogtatták.

Gyurcsánynak a 2006. évi választások előtt számot kellett adnia az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramban foglaltak teljesítéséről. Gyurcsány el is készített egy valótlan tartalmú, fals adatokat tartalmazó jelentést. Nemcsak Magyarország polgárainak, de az Európai Unió vezetőinek sem mondott igazat. Erről a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítói Lovas István és Barcs Endre is beszámoltak. Joaquin Almunia szocialista pénzügyi biztos egyfajta kompromisszumként végül elfogadta, hogy a konvergenciaprogramot csak a választásokat követően 2006. szeptemberben kell benyújtani.

Ennek feltétele az volt, hogy a miniszterelnöknek magának kell tájékoztatnia a magyar közvéleményt az ország valóságos helyzetéről. A hamis adatokon nyugvó és teljesíthetetlen vállalásokat tartalmazó szocialista pártprogram a megnyert választás után nem volt betartható. Gyurcsány a közvéleményt, az ellenzéki pártokat, a köztársasági elnököt a valóság tudatos elhallgatásával vezette félre. Ezek a dezinformációk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbízatását a látszatlegitimitás állapotába vezették vissza, volt olvasható Herczegh Géza, Terstyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János emeritus alkotmánybíróknak a Gönczöl-jelentésre válaszul írt jelentésében.

Az őszödi beszéd „kiszivárogtatójának” személyére vonatkozó hivatalos, minden kétséget kizáró bizonyíték nincs, de a fenti paktum miatt valószínűsíthető, hogy a kiszivárogtatás Gyurcsány megbízásából, az ő érdekeinek megfelelően történt. A miniszterelnök abban is reménykedhetett, hogy a „fájdalmas igazság megmondójaként” növekedhet népszerűsége.

A korábbi miniszterelnök máig képtelen annak a súlyát felismerni, hogy a választási győzelem érdekében Magyarország helyzetéről hazudott, majd azt zárt pártgyűlésen elismerte, ugyanakkor hónapokig nem hozta nyilvánosságra. Amikor aztán nemzetközi ígéretek teljesítése miatt, illetve saját politikai megfontolásból nagy valószínűséggel arról döntött, hogy a beszéd tartalma nyilvánosságra kerüljön, ez a nép körében jogos felháborodást váltott ki.

Gyurcsány később elismerte, hogy „őszinte” beszédében talán nem kellett volna trágár szavakat használnia. Elfelejti azonban, hogy ha valaki saját hazájára, Magyarországra használ nyomdafestéket nem tűrő szavakat, az sokkal nagyobb felháborodást vált ki, mint általában a durva kifejezések használata.

E jogos felháborodás eredményekén2006. szeptember 17-én felháborodott állampolgárok tömege ment az utcára. Megkezdődött a több napos Kossuth-téri spontán tüntetés, amely egészen 2006. október 23-ig tartott.

2006. szeptember 18: A Magyar Televízió székházának „ostroma”

A Civil Jogász Bizottság jelentése a 2006. szeptember 18-án történtekkel kapcsolatban hivatkozott az Ignácz jelentésben foglaltakra.

A rendőrség az önkormányzati választási kampányra hivatkozással, szakítva az addigi gyakorlatával, a tüntetéseket választási nagygyűlésnek nyilvánította. Az Ignácz-jelentés szerint ez a téves minősítés volt az egyik előzménye a demonstráció rossz kezelésének. Ha a be nem jelentett rendezvényeket a rendőrség, illetve a felügyeletét gyakorló politikai hatalom a gyülekezési jog alá tartozónak minősítette volna, de nem oszlatta volna fel, akkor a rendőrség a gyülekezési jognak megfelelően nagyobb rendőri erőkkel készült volna a demonstráció biztosítására. Ezzel azonban a hatalom elismerte volna az éveken át folytatott gyakorlat – azaz a demonstrációk bejelentés hiányára, illetve a közlekedés rendjére, más útvonalon biztosíthatósága hiányára hivatkozással való megtiltásának, és oszlatásának – tarthatatlanságát.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter közvetlenül adtak tájékoztatást a nemzetközi bűnügyi konferencián Brazíliában tartózkodó Bene Ferenc országos rendőrfőkapitányt teljes jogkörben helyettesítő Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány- helyettesnek.

Miként a Civil Jogász Bizottság jelentése az Index internetes hírportált idézi: „A miniszterelnök elmondta, hogy hétfőről keddre virradó éjszaka közvetlenül tartotta a kapcsolatot az országos rendőrfőkapitány helyettesével”. A rendőrségi törvény alapján a miniszterelnök Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter útján utasíthatta volna az országos rendőrfőkapitányt arra, hogy vezényeljen további egységeket a Szabadság térre, megvédvén a televízió dolgozóit és a székház előtt állomásozó rendőri egységeket.

A 2005-ben hatályos rendőrségi törvény (1994. évi XXXIX. törvény, a továbbiakban: Rtv.) 94. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a rendőrség irányításáért felelős miniszter a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében meghatározott feladatok végrehajtását biztosítja. A fenti bekezdés f) pontja szerint gondoskodik a rendőrség ellenőrzéséről. Az Rtv. 4. § (1) pontja és 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint a miniszter a rendőrségnek utasítást adhat. Az Rtv. 5. § (3) szerint a miniszter a rendőrség részére az országos rendőrfő-kapitány úján adhat egyedi utasítást. A miniszterelnök és a szakminiszter szakmai hibát vétett, amikor bár hatáskörük szerint adhattak volna, de mégsem adtak utasítást a televízió székházának megvédésére. Petrétei József le is vonta a tanulságot, a helyzet kezelésére való alkalmatlansága miatt felajánlotta a lemondását, amelyet Gyurcsány Ferenc nem fogadott el.

Petrétei József, aki igazságügyi és rendészeti miniszterként a fenti időszakban a rendőrség felügyeletéért felelős miniszter volt, szintén 2010. július 7‑én felelt az albizottság kérdéseire. Petrétei az albizottság előtt elmondta, hogy 2006. szeptember 18‑án telefonon tartotta a kapcsolatot Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány‑helyettessel .Miután rendőrszakmai kérdésekben nem tartotta kompetensnek magát, a rendőrségi törvényben rögzített egyedi utasítási jogkörével nem élt. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel Petrétei két‑három alkalommal beszélt, a kormányfő ez alkalmakkor helyzetjelentést várt a szakminisztertől.

Petrétei elmondta, hogy amennyiben Gyurcsány Ferenc a TV2‑ben adott interjújának megfelelően utasítást adott a rendőröknek a székház „ostromával” kapcsolatban, azt a miniszter megkerülésével tette.A kormány a rendőrségi törvény fenti rendelkezései alapján csak a szakminiszter útján volt jogosult konkrét ügyben a rendőrséget utasítani. Gyurcsány Ferencnek nem volt ilyen jogosultsága.

A törvény szerint a kormány a szakminiszteren keresztül utasítja a rendőrséget, a közvetlen miniszterelnöki utasítás lehetősége a jogszabály szöveg szerinti értelmezéséből nem következik. Petrétei a bizottság kérdésére előadta, hogy este 9 órától otthon tartózkodott, és a televízión keresztül figyelte az eseményeket. A volt miniszter előadta, hogy Szabadfi Árpád tájékoztatta őt a televízió‑székház előtt kialakult eseményekről. A rendőri vezetővel az akkori miniszter telefonon tartotta a kapcsolatot, a tájékoztatás folyamatosan működött.

Petrétei arról, hogy 2006. szeptember 19‑én miért ajánlotta fel lemondását a miniszterelnöknek, a következőt adta elő: „Azt gondolom, ha Magyarországon sor kerülhet arra, hogy egy középületet elfoglaljanak, és a rendőrség nincs olyan helyzetben, hogy ezt meg-akadályozza, ezért a politikai felelősséget valakinek vállalnia kell. S mivel az igazságügyi és rendészeti miniszter volt a rendőrségért felelős, szükségesnek tartottam, hogy felajánljam a lemondásomat. Már csak azért is, mert számomra is kiderült, hogy nem vagyok alkalmas a rendőrség vezetésére olyan értelemben, ahogy az elvárható lett volna. Másrészt pedig azt gondoltam, egy ilyen politikai felelősségvállalás egyértelművé teszi, hogy a rendőrség kudarcot vallott a TV‑székház ostromakor” . Wittner Mária azon kérdésére, hogy miért nem adott miniszterként operatív parancsot, Petrétei azt válaszolta, hogy azért, mert a hatályos törvény csak utasítási, de nem tényleges irányítási, parancsadási jogkört ad a miniszternek a rendőrség kapcsán. A váratlan helyzet kapcsán szükséges jogszabály‑módosítás és a történtek kivizsgálása viszont kötelessége volt.

Szabadfi Árpád az országos rendőr-főkapitány helyettese, aki a Brazíliában konferencián tartózkodó Bene Ferenc országos rendőrfőkapitány távollétében annak feladatait ellátta, az albizottság előtt elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szeptember 18‑án hívta telefonon, tájékoztatást kérve a székház előtt történtekről. A miniszterelnök arra kérte a rendőrkapitányt, hogy tegyenek meg minden törvényes lépést a székház védelmében. Nevezett éjszakán Szabadfi még kétszer hívta Gyurcsány Ferencet tájékoztatás végett, aztán másnap, szeptember 19‑én, kedden beszélt vele és Petrétei miniszterrel. Az akkori irányítási struktúrában a rendőri intézkedések engedélyezése a közbiztonsági főigazgató hatáskörébe tartozott, e feladatot akkor szintén Szabadfi látta el .Szabadfi 2006. szeptember 18‑án a Parlamentben, egy alosztályvezető irodájában tartózkodott, így a helyszínhez közel tudta figyelemmel kísérni az eseményeket. A konkrét biztosításban folyó műveletet biztosítási parancsnok irányította, aki a Szabadság téri események idején Gergényi Péter budapesti főkapitány és egyik helyettese, Lapid Lajos tábornok volt. Ők adtak utasítást arra, hogy a konkrét operatív helyzetnek megfelelően melyik egység merre menjen. Szabadfi, miközben Gyurcsány Ferenccel beszélt, Petrétei József igazságügy‑minisztertől utasítást nem kapott.

Dr. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium volt államtitkára elmondta, annak érdekében, hogy az önkormányzati választás előtt a gyülekezési jogot biztosítsák, a 2006. szeptember 17‑én, a Gyurcsány‑beszéd miatti, a Kossuth téren és környékén tartott spontán demonstrációkat választási gyűléssé nyilvánították. Ezt a valóban kreatív megoldást, amelynek köszönhetően a tüntetéseket nem kellett bejelenteni, Kondorosi nem tartotta rossz ötletnek. 2006. szeptember 18‑án Kondorosi otthon tartózkodott, egy nagyívű munkán dolgozott, és nem egyeztetett miniszteri és rendőrségi vezetőkkel. E tényt a volt államtitkár utólag nem tartotta rendjén valónak. Kondorosi a bizottság elnökének kérdésére elmondta, jogsértő az, ha a budapesti rendőrfőkapitány a miniszter (vagy annak akadályoztatása esetén a helyettesítő államtitkár) helyett közvetlenül a miniszterelnöknek tesz jelentést.

Bene László bizottsági meghallgatásán elmondta, Petrétei József akkori igazságügy‑miniszter döntött a választási gyűlésnek minősítés ügyében. A fent említett jegyzőkönyvből az is kiderül, ez nem a miniszter egyéni álláspontját, hanem a kormány álláspontját tükrözi. A rendőrség az önkormányzati választási kampányra hivatkozással, szakítva az addigi gyakorlatával, a tüntetéseket választási nagygyűlésnek nyilvánította. Az Ignácz-jelentés szerint ez a téves minősítés volt az egyik előzménye a demonstráció rossz kezelésének.

A bizottsági meghallgatások jegyzőkönyveiből, és a 2006. szeptember 18-i állománygyűlés jegyzőkönyvéből kiderült, hogy nem a rendőrség, hanem a politika döntött arról, hogy a kormányellenes tüntetések választási nagygyűlésnek minősülnek, amelyekre nem vonatkozik az előzetes bejelentési kötelezettség. Bene László volt országos rendőrfőkapitány a bizottsági meghallgatásán megerősítette, hogy ebben a kérdésben Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter döntött, sőt a jegyzőkönyv alapján ez kormányzati álláspontot tükrözött.

Ha a be nem jelentett rendezvényeket a rendőrség, illetve a felügyeletét gyakorló politikai hatalom a gyülekezési jog alá tartozónak minősítette volna, de nem oszlatta volna fel, akkor a rendőrség a gyülekezési jognak megfelelően nagyobb rendőri erőkkel készült volna a demonstráció biztosítására. Ezzel azonban a hatalom elismerte volna az éveken át folytatott gyakorlat – azaz a demonstrációk bejelentés hiányára, illetve a közlekedés rendjére, más útvonalon biztosíthatósága hiányára hivatkozással való megtiltásának, és oszlatásának – tarthatatlanságát.

Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred parancsnoka a rendőri állománygyűlésen elmondta: „az MSZP-frakció tagjai majd eldöntik, hogy a helyi szervek hogyan viszonyuljanak a kirobbant elégedetlenséghez” .

Bene László volt országos főkapitánynak az albizottság előtt tett nyilatkozata alapján egyértelmű, hogy a felelősök felderítése és felelősségre vonása Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök intézkedése miatt vált lehetetlenné. Bene László szerint, miután Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nyugdíjazási kérelmét az ő, illetve az igazságügyi és rendészeti miniszter támogatása ellenére a miniszterelnök kérésére visszavonta, országos rendőrkapitányként nem volt abban a helyzetben, hogy Gergényi Péter felelősségének megállapításával összefüggő eljárások megindításáról rendelkezzen. A volt országos rendőrkapitány a Gergényi Péternek adott miniszterelnöki támogatást felhatalmazásnak értelmezte elöljárói intézkedésének elmulasztására.

Szabadfi Árpád megerősítette, hogy az este folyamán kétszer, vagy háromszor beszélt a miniszterelnökkel, sőt szintén telefonon egyeztetett Szilvásy Györggyel, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel is. Ezekről a telefonos beszélgetésekről írásbeli feljegyzés, vagy emlékeztető nem történt. Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György az albizottság előtt nem jelentek meg.

Gyurcsány Ferenc felelőssége megállapítható a tekintetben, hogy a rendőrségi törvényben foglaltakat megszegve nem a szakminiszter útján, hanem annak megkerülésével adott utasításokat a távollévő Bene Ferencet helyettesítő Szabadfi Árpádnak, továbbá Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitánynak. E telefonos utasítások pontos tartalma nem áll rendelkezésünkre – és nem valószínű, hogy ennek tartalma valaha is nyilvánosságra kerüljön.

Gyurcsány és Szilvásy György a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter jogsértést követett el akkor is, amikor a parlament Gulyás Gergely vezette albizottsága előtt nem jelentek meg.

Gyurcsány felelős abban is, hogy a 2006-os rendőrségi jogsértések fő szakmai felelőse, Gergényi Péter lemondását nem fogadta el. A későbbi események azt bizonyítják, hogy a korábbi miniszterelnöknek szüksége volt a „kemény kéz módszerét” Bács Kiskun megyei főkapitányként saját rendőr beosztottjaival szemben is szívesen használó, a jogsértésektől vissza nem riadó főkapitányra.

(folytatjuk)

Szerző: Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász

(Címkép forrás: NJSZ)