A CÖF-CÖKA által alapított Civil Igazságtételi Bizottság munkája (pl. Fricz Tamás portálunkon közzétett elemzése) alapvetően a kommunizmus idején elkövetett, máig feltáratlan és így következmények nélkül maradt bűnök bemutatását végzi, de a rendszerváltás utáni idők legsúlyosabb gaztettéről, a 2006-os gyurcsányi terrorakcióról sem feledkeztek meg. A brutális rendőri fellépések előzményeit, az akkor történtek hátterét és az elmaradt felelősségre vonás okait Dr. Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász elemzése mutatja be.
A tüntetések lehetőségének jogi korlátozása 2006. október 23. után
A 2006-os események felelőssége kapcsán nem feledkezhetünk meg arról, hogy Gyurcsány Ferencet, a Gyurcsány-kormány tagjait, és az MSZP-SZDSZ alkotta parlamenti többség korlátozó törvények megszavazásakor „igen”-nel voksoló képviselőit politikai felelősség terheli a passzív engedetlenségi szabálysértés bevezetéséről szóló 2007. évi kormányrendelet, illetve az egyes békés tüntetői magatartásokat kriminalizáló, az akkori igazságügy miniszterről 2008. évi „Lex Draskovics”-nak nevezett törvénycsomag megalkotásáért.
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet módosításáról szóló 32/2007. (III. 6.) kormányrendelet 3. §-a új szabálysértési tényállásként, a módosított rendelet 40/A. § alatt bevezette a „Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség”, ismertebb nevén a passzív engedetlenség szabálysértését. Az új szabálysértési tényállást az követi el, aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik. A szabálysértés elkövetője ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A fenti szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A fenti szabálysértést bevezető kormányrendelet ellen, mivel azt több ponton súlyosan alkotmánysértőnek tartotta, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A rendelet – más alkotmánysértések mellett – ellentétes volt az 1993. évi XXXI. törvényben törvényi hatályra emelt Emberi Jogok Európai Egyezményével, melynek 111. cikkelye szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és azt csak törvénnyel lehet korlátozni, rendeleti úton azonban nem. Az is aggályos és ellentétes a jogállamisággal, hogy a rendőrséget arra jogosítja fel, hogy az önmaga által jogszerűnek vélt aktusnak passzívan ellenálló személyekkel szemben önmaga alkalmazzon szankciót.
A Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere, Draskovics Tibor 2008-ban benyújtotta az igazságszolgáltatás működésének érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szó-ló, 2008. évi LXXIX. törvény tervezetét, amely számos meglévő törvényt módosított, így többek között a büntető, a büntetőeljárási, a szabálysértési és a polgári perrendtartásról szóló törvényt. A szabályozás indoka a miniszteri indoklás szerint az volt, hogy a közelmúltban tapasztalt, a gyülekezési jogot, valamint további alapjogokat érintő jogellenes cselekmények elkövetőivel szemben a jövőben olyan jogkövetkezményeket helyezzen kilátásba, amelyek alkalmasak a jogsértő magatartások visszaszorítására. Az ombudsman is kiemelte, hogy a törvénycsomag megalkotását megelőzően a törvényhozó nem törekedett széles körű társadalmi konszenzusra, az azzal szemben megfogalmazott érveket nem vette figyelembe. A Draskovics-féle törvénycsomag rendelkezései közül csak néhány – köztük a tojással, paradicsommal és más testi épségre veszélytelen tárggyal való dobálásnak garázdaságként való szankcionálása – számított jogilag aggályosnak. A törvénymódosító csomag 2009. február 1-jén lépett hatályba, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány másnap utólagos normakontroll iránti kérelmet nyújtott be az Alkotmánybíróságnál a törvény több rendelkezése ellen. Az NJA fenti beadványait az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jéig nem tárgyalta, így a passzív engedetlenséghez hasonlóan az új alkotmánybírósági törvény rendelkezése alapján a beadvánnyal megindult eljárás a törvény erejénél fogva megszűnt.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Politikai felelősség a 2006-os események kapcsán általában
A miniszterelnök jogi felelőssége azért nem deríthető ki egyértelműen, mert az általa adott utasítások tartalma az albizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázható, azoknál sem a kormánynál, sem a rendőrségnél semmilyen feljegyzés nem található. Így az albizottság azt állapíthatta meg, hogy a miniszterelnök nem volt tisztában a saját, illetve kormányának hatáskörével, legalább egy esetben bizonyítottan túllépte a rá irányadó törvényi korlátokat. Az is egyértelmű, hogy az egyéb körülményekre is tekintettel éppen a miniszteren keresztüli utasítási jog garanciális szabályainak megkerülése ad alapot indokolt és logikus, de egyértelműen nem bizonyítható feltételezésekre.
A kormánynak és Gyurcsány Ferencnek elemi érdeke volt, hogy az önkormányzati választásokig hátralévő hétben történjen valami, ami háttérbe szorítja az őszödi traumát. A tévé-ostrom idején előforduló erőszakos zavargások, a 2006. szeptember 18-i egyértelmű pro-okáció, azaz az élestölténnyel töltött fegyverekkel nyitva hagyott üres rendőrségi autó lehetőséget adtak.
Alaposan feltételezhető tehát, hogy Gyurcsány célja a kemény rendőri fellépéssel a lakosság gyülekezéstől való egyértelmű visszatartása mellett az volt, hogy magát az önkormányzati választásokat, mint az országot a zavargástól, az erőszakos ellenzéki puccskísérlettől megmentő miniszterelnökként bemutatva, a számára kellemetlen őszödi beszédet feledtetve, győztesen kerüljön ki a 2006. évi önkormányzati választásból. A győzelem részlegesen sikerült, mert Demszky Gábor budapesti főpolgármestert az ellene először induló Tarlós István ellenében újraválasztották.
Másik lehetséges motívumként felmerül anyósa, és annak testvére Apró Piroska és ifjabb Apró Antal „megjutalmazása”. Dobrev Klára felmenői ugyanis mindmáig ellenforradalomként tekinthet az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, büszkék az ’56-os forradalmat követő megtorlásokban élen járó Apró Antalra, és mindenképp örültek az ötvenedik évforduló elrontásának.
2021. augusztus 27-én Gyurcsány Ferenc egy szegedi választási fórumon arról beszélt, hogy a szakembereik minden jogi, politikai és közbiztonsági forgatókönyvvel számolnak a 2022. áprilisban esedékes országgyűlési választásra. A DK elnöke arról szólt, hogy a „baloldal elvesztette minden naivitását és jóhiszeműségét a Fidesszel szemben”. A 2006. évi televízió ostrom, illetve rendőri jogsértések fő felelőse egyenesen a Fideszt vádolja 2006. kapcsán puccskísérlettel, miközben az ő politikai, közjogi, és esetlegesen fennálló, bár nem bizonyítható büntetőjogi felelőssége a legnagyobb 2006. kapcsán.
Gyurcsány 2006. október 23-án az események 15. évfordulóján a blogjában írt zavaros bejegyzésében arról beszélt, hogy „a nemes lázadás találkozott a törvénytelen és a törvényes erőszakkal 2006. őszén”. A volt miniszterelnök szerint a „törvénytelen erőszakot” az erőszakos tüntetők, a „törvényes erőszakot” a rendőrök alkalmazták. Azt, hogy Gyurcsány szerint mi volt „nemes lázadás”, homály fedi. A DK elnöke „ártatlan és ártalmas tüntetőkről, gyújtogató huligánokról, megtámadott rendőrökről” beszélt, ugyanakkor úgy érezte, a saját 2006. október 23-i tevékenysége miatt nem szükséges bocsánatot kérnie.
Amire még fel kell hívni a figyelmet, hogy Gyurcsány rendszeresen olyan jogsértő, antidemokratikus cselekményekkel vádolja Orbán Viktort és a Fideszt, amelyet maga készül elkövetni. A volt miniszterelnök adott esetben választási veresége esetén erőszakos tüntetésre, utcai zavargásokra, választási győzelem esetén a demonstrációk 2006-hoz hasonló módszerekkel való szétverésére készül. Utóbbi esetben különös figyelmet kell fordítani, Alaptörvényünk, illetve az Alkotmánybíróság védelmére!
Szerző: Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász
A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható: Gyurcsány felelőssége a 2006-os események kapcsán
(Címkép: Nézőpont Intézet)
