Az orosz-ukrán háború felülírta a korábbi kampánytémákat, azóta pedig Orbán Viktor miniszterelnök konzekvensen képviseli békepárti politikáját, míg kihívója, Márki-Zay Péter „összevissza beszélt”, és erre hivatkozva, választási győzelme esetén meg is tudja változtatni Magyarország háborút elkerülni akaró politikáját – mondta a Nézőpont Intézet igazgatója vasárnap a Kossuth rádióban.

Mráz Ágoston Sámuel a Vasárnapi újság című műsorban hangsúlyozta, Márki-Zay Péter győzelme esetén mondhatja, ő szólt előre: minden tekintetben nyitott arra, hogy Magyarország valamilyen módon részesévé váljon a háborúnak.

Kiemelte, „2006-ban Gyurcsány Ferenc nem szólt előre, hanem átverte a választókat, most nehezen érthetően szól előre Márki-Zay Péter, és ezt meg kell hallani”.

Lánczi Tamás politológus aláhúzta: az ellenzék mondhatta volna azt, hogy háború és béke kérdésében egyértelműen a kormány mögött állnak, így ők is és az ország is jobban járt volna, „mint ezzel a háborús propagandával, amibe belekezdtek”.

Ezzel szemben az ellenzék kampánytémává tette a háborút, ráadásul a „háború oldalán avatkoztak be” – mondta.

Lánczi Tamás szerint ez nem meglepő az elmúlt négy év alapján, hiszen a kormány többször, például a koronavírus-járvány alatt is egyértelműen felajánlotta a baráti kezet, nemzeti összefogást sürgetett, az ellenzék azonban „rövid, párperces hezitálás után” úgy döntött, hogy semmilyen módon nem segíti a kormányt, „hanem minden létező módon opponálja”.

Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, a történelmi valóságnak nem felelnek meg az ellenzék azon állításai, amelyek párhuzamba állítják az orosz-ukrán háborút és az 1956-os magyarországi eseményeket.

Lánczi Tamás elmondta, a DatAdat nevű rejtélyes, Észtországban bejegyzett cég által kiküldött sms-ek jelentik az egyik legnagyobb választási csalást, amelyet a rendszerváltás óta elkövettek.

Hangsúlyozta, ennek a cégnek magyar tulajdonosai vannak, a volt kormányfő Bajnai Gordon, az ő volt titokminisztere Ficsor Ádám és az MSZP korábbi kampányfőnöke Szigetvári Viktor, a társaság vezetői között pedig olyanok vannak, akik az amerikai baloldal kampányát szervezték az elmúlt egy évtizedben.

Lánczi Tamás azt kérdezte, ha ez a cég tisztességesen működik, akkor miért nem Magyarországon végzi a tevékenységét, és hogyan jutott hozzá a választók adataihoz.

Kiemelte, a társaság olyan személyes, bizalmas, érzékeny adatokat tárolhatott törvénytelenül, mint a név és telefonszám, amelyekkel „nagyon gonosz módon” vissza lehet élni.

Lánczi Tamás szólt arról is, ilyen üzenetek kiküldése több száz millió forintba kerülhet, ezért is probléma, hogy a cég külföldön működik, mert így nem lehet rá alkalmazni a magyar kampányfinanszírozási törvényt.

A politológus megjegyezte, sajtóhírek szerint a transzatlanti térségben több száz millió forinttal próbálták segíteni az ellenzéket, „volt itt szó kokainpénzekről és másokról”.

Mráz Ágoston Sámuel elmondta, különbséget kell tenni, amikor az adott állampolgár a számára szimpatikus pártnak teljesen legálisan hozzájárul az adatai kezeléséhez, majd felhívják őt, míg a DatAdat esetében egy ismeretlen szervezet ismeretlenül szerzett adatokat.

„Ki tudja a mai nap mi fog még történni, milyen üzeneteket kapnak a kiválasztottak?” – kérdezte.

A Nézőpont Intézet igazgatója kijelentette, a választás demokratikus szellemével ellentétes, törvénytelen manipulációnak számítanak az ismeretlen helyről, megfoghatatlanul, befolyásoló szándékkal küldött üzeneteket.

Hozzátette, az EBESZ választási megfigyelői hétfőn adják ki következő jelentésüket, „az ő hitelességük fog azon múlni, hogy megemlítik-e ezt a DatAdat-ügyet vagy csak a szokásos mantrát mesélik el, amit a nyugati sajtótól kezdve az összes ilyen európai parlamenti dokumentumban meg lehet találni”.

Lánczi Tamás emellett elképesztőnek nevezte, hogy ez ellenzék tíz éve követeli a levélszavazatok rendszerének kiterjesztését, majd amikor Erdélyben találnak „tizenhárom megpörkölődött levélszavazatot”, akkor az egészet megszüntetnék.

„Ez egy inszinuáció”, valaki a magyar választási rendszer korruptságának a bizonyítékát akarta legyártani, választási csalást akartak kreálni a határon túli szavazatok érvénytelenítése érdekében – mondta a politológus.

Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, Márki-Zay Péter az egész kampányban azt próbálta hangsúlyozni, mennyire szereti a határon túli magyarokat, majd egy „műbalhé hatására” kijelentette, hogy az általuk leadott 2-300 ezer szavazatot „dobjuk ki a kukába”.

MTI

Fotó: magyarnemzet.hu/Havran Zoltán