A tervek szerint jövőre fejeződik be a francia klasszicizmus egyik legszebb magyarországi épületének, a váci Nagyboldogasszony-székesegyháznak a felújítása. A templom restaurálására, valamint ezzel párhuzamosan a Galamb utcai hitéleti központ átépítésére összesen négymilliárd forint támogatást biztosít a magyar kormány.

A váci Nagyboldogasszony-székesegyházon jelentősebb felújítási munkák a második világháború alatt történtek. Utoljára Keszthelyi Ferenc püspök idején, a 20. század utolsó évtizedében zajlottak állagmegóvási munkák. Azóta a székesegyház állapota leromlott, gépészeti és elektromos rendszerei elavultak. A most zajló felújítás célja kettős: az állagmegóvás mellett a 21. századi követelményeknek megfelelően még használhatóbbá tenni a híveknek, továbbá a turisztikai hasznosítás előkészítése. A cél, hogy a székesegyház felszentelésének 250. évfordulóját idén ünneplő templom visszanyerje hajdani szépségét.
A székesegyház felújítására és ezzel párhuzamosan a Galamb utcai hitéleti központ átépítésére összesen négymilliárd forint támogatást biztosít a magyar kormány. A munkálatok már megkezdődtek, de a rendkívül összetett folyamatok miatt a székesegyház 2023 őszéig még biztosan zárva tart. A Galamb utcai hitéleti központ átadása 2022. december 31-ig a tervek szerint megtörténik.
A festőrestaurátori munkák első szakaszában – amely idén zajlik – az eredeti díszítő, vagy architektúra-falfestés helyreállítását tűzték ki célul. A munka során az Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával a restaurátorok lemossák az 1944-es falfestést, és helyreállítják az eredeti 18. századi rozettás díszítő falfestést. A munkálatok részeként restaurálják Franz Anton Maulbertsch mennyezeti freskóját, valamint a szentély freskóját. Utóbbi keretében megtörténik a Kontuly Béla-kép elfedése és az eredeti díszítő architektúra visszaállítása. A restaurátori munkákat a Synthese Kft. végzi Velledits Lajos vezető restaurátor irányításával.
A restaurálás második szakaszában a tervek szerint (várhatóan jövőre) felülvizsgálják és kijavítják a tetőt, valamint a héjazatot, megújítják a homlokzatot a nyílászárókkal együtt, megoldják a vízelvezetést, a templom belső terében cserélik a gépészeti és elektromos rendszereket, megújítják a belső világítás, kialakítanak egy idegenforgalmi fogadóteret, mosdókat és akadálymentesítik az épületet. Tervben van a templom belsőépítészeti megújítása is, hogy jobban igazodjon a II. Vatikáni Zsinat előírásaihoz és a mai liturgikus események kiszolgálásához. E munkálatok során a kanonoki kápolna szentségi kápolnává alakulna, emellett új, mozdíthatatlan főoltár készülne a jelenlegi faoltár helyére.
Vác első székesegyházát I. Géza király a győzelmes mogyoródi csatát (1074) megelőző fogadalma beváltásaként építtette Szűz Mária tiszteletére az egykori váci várdombon. A püspökség 18. századi újjászervezésekor Eszterházy Károly püspök méltó környezetet keresett az ország – akkor – egyik legnagyobb egyházmegyéje székesegyházának, amelyet korának késő barokk ízlése szerint kívánt megépíteni. Az alapkőletételre 1762. május 24-én került sor. A templom a végleges formáját Migazzi Kristóf püspöknek köszönheti, aki kinevezése után gazdasági megfontolások miatt a francia származású Isidore Canevaléval új tervet készíttetett, a homlokzatot teljesen átalakította, és ezzel a francia klasszicizmus akkor egyedülálló magyarországi képviselőjévé tette a váci székesegyházat.
Az elkészült új templomépületet 1772. augusz­tus 15-én Nagyboldogasszony és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A székesegyház akkor az ország egyik legnagyobb katedrálisa volt. Méreteit tekintve ma is kiemelkedő helyet foglal el a hazai katolikus templomok között: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas.
A főoltár és a kupola freskóit a kor legjelentősebb osztrák festője, Franz Anton Maulbertsch készítette. A főoltárkép szintén Maulbertsch 1770–1771-ben készült hiteles műve. Nem teljesen ismert okok miatt két évvel elkészülte után más alkotással fedték el, csak 170 év után vált újra láthatóvá. A templom építésekor egységes díszítő, úgynevezett architektúrafestés készült, amelyet 1944-ben, máig érthetetlen szándékkal, egyszínű falfestéssel váltottak fel.

Írás: Magyar Hírlap.hu, Velkei Tamás

Fotó: a szerző