Fotó: origo.hu / Fischer Zoltán
Ahogy azt reggel jeleztük, elkezdődött a 27 uniós ország állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Habár magát a találkozót két naposra tervezték, napközben már olyan hírek is kiszivárogtak, miszerint a döntéshez még több idő kell. Az alábbiakban az Origo írása alapján összefoglaljuk, hogy ki, mit vár a találkozótól illetve mi minden történt eddig.
Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó csak a tengeri szállításon keresztül Oroszországból érkező kőolajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a csúcstalálkozóra érkezve. Kijelentette: az is fontos, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással bármi történne, vagyis nem érkezne a vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és máshogyan eljuttatni azt az országba. (Megj.: a miniszterelnök itt nyilván az Ukrajnán keresztül haladó Barátság kőolajvezetékre célzott anélkül, hogy ezt kimondta volna.)
„Ez a garancia ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk”- fogalmazott a kormányfő.
Hozzáfűzte, hogy „A jelenlegi javaslat azonban rossz. Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra” – húzta alá.
A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei.
Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne – mondta Orbán Viktor. Így a termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani. „Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen” – hangsúlyozta.
A délelőtti órákban a New York Times Orbán Viktor sikeres ellenállásáról írt. A remény, hogy végre megoldódhat a szembenállás Magyarországgal az orosz kőolajembargó ügyében, elhalványult, írta a lap. Vagyis, a miniszterelnök sikeresen védekezik az ellen, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború és a szankciók árát.
Folyamatosan próbálkoznak, de nem sikerült áttörést elérniük azoknak a kísérleteknek, amelyek arra irányulnak, hogy Magyarország támogassa az orosz olajjal szembeni szankciókat – írta ma Politico európai kiadása. A brüsszeli székhelyű portál szerint az EU vezetőinek hétfői csúcstalálkozója előtt az utolsó pillanatig győzködték – sikertelenül – Magyarországot, hogy támogassa az orosz olajembargó tervét. A Politico szerint „Magyarország hetek óta a leghangosabb ország, amely blokkolja a Vlagyimir Putyin olajiparára vonatkozó uniós szintű szankciókat az energiaellátás miatti félelmekre hivatkozva.” Hozzáteszik: más országok is aggodalmukat fejezték ki a szankciócsomaggal kapcsolatban, bár Brüsszelben továbbra is arra számítanak, hogy végül megállapodás születik.
Orbán Viktor elzárkózik attól, hogy az uniós csúcstalálkozón megvitassák az EU által javasolt olajembargót – írta ma a Financial Times. A portál arról írt, hogy a miniszterelnök nem hajlandó megvitatni a csomagot, és „egy cérnaszálon lógnak” az olajembargós brüsszeli tervek. Az FT szerint az Európai Bizottság május nagy részét azzal töltötte, hogy megnyerje a tagállamokat, de nem tudta meggyőzni Magyarországot a csomag támogatásáról, valamint más, az orosz olajtól erősen függő, tengerparttal nem rendelkező államokat, például Szlovákiát és Csehországot.
Kora délután megszólalt Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője egy interjúban. „Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemet” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Ha a magyar kormány „nem hajlandó felhagyni a blokáddal”, akkor el kell érni, hogy az EU a „leglassabbakat” hátrahagyva haladhasson előre – tette hozzá. Mint mondta, „Orbán nem játszadozhat velünk”, szükség esetén közös, egységesen meghozott, EU-s szintű döntés nélkül is lehetséges az előrelépés, mert a tagállamok külön-külön, kormányközi megállapodások alapján is bevezethetik az embargót.
Fél négykor megszólalt Olaf Scholz német kancellár is, aki szerint „Meggyőzésem, hogy ma és holnap tovább vitatkozhatunk a jó megoldás irányába. Senki sem tudja megjósolni, hogy sikerül-e megoldást találni, de minden, amit hallok, úgy hangzik, mintha konszenzusra lehetne jutni.”
Sanna Marin finn miniszterelnök a brüsszeli csúcsra érkezve, arra a kérdésre, hogy támogatja-e a csővezetékeken keresztül érkező olajra vonatkozó szankciómentességet, azt mondta: fontos, hogy a szankciócsomag elég kemény legyen ahhoz, hogy valóban hatással legyen az orosz gazdaságra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós csúcsra érkezve pesszimistának tűnt és kijelentette, hogy „alacsonyak a várakozásai” azzal kapcsolatban, hogy az uniós vezetők végleges megállapodásra jutnak az orosz olajembargóról, de mégis bízik benne.
Késő délután Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán megjelent az alábbi bejegyzés: „A tét Magyarország energiaellátása és a magyar családok jövője.”
A kétnapos csúcs elején a politikusok Ukrajna helyzetéről tárgyaltak és videón bejelentkezett Volodimir Zelenszkij is. Kedden folytatjuk az események összefoglalását.
