Az Európai Unió tagországainak Luxembourgban ülésező környezetvédelmi miniszterei szerda hajnalban, tizenhat óra tárgyalás után megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról, egyebek között arról, hogy 2035-től az új gépjárművek kizárólag akkor kerülhetnek forgalomba, ha szén-dioxid-kibocsátásuk zéró. Ez gyakorlatilag a belsőégésű motorok végét jelenti az új személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

A szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot az Európai Bizottság terjesztette be 2021 júliusában. A jelenlegi megállapodás egy újabb lépcső a javaslatok uniós törvénnyé válása felé.

Az öt javaslat az Irány az 55 százalék! elnevezésű klímavédelmi csomag része, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU a világ harmadik legnagyobb kibocsátója.

Több tagállam – köztük Olaszország – szerették volna 2040-re halasztani a belsőégésű motorok kivezetését. Bár ezt nem sikerült elérni, a miniszterek elfogadták a többfelé csak Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot, amely további öt év mentességet ad azoknak az autógyártóknak, amelyek tízezer járműnél kevesebbet állítanak elő évente.

A klímaválság és következményei egyértelműek, így elkerülhetetlen, hogy a politika foglalkozzon ezekkel a témákkal – szögezte le Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős alelnöke.

Timmermans hozzátette: Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra ösztönzi az országokat, hogy gyorsabban leszokjanak a fosszilis energiahordozókról.

A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. A Reuters hírügynökség szerint feszült légkörben zajló tárgyalásokon megállapodtak egy 59 milliárd eurós szociális klímaalap létrehozásáról a 2027-2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöld átállás költségeinek viselésében. Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végső megállapodást, az alap kibővítését követelve.

Lengyelország, Lettország és mások aggodalmukat fejezték ki az új karbonadó miatt, hangsúlyozva, hogy az jelentősen növelheti az állampolgárok kiadásait.

Forrás: MTI

Kép:  Pixabay