Húszéves koromig a cserkészet határozta meg a hitemet, majd Isten munkája révén keresztyénségem kezdte el befolyásolni a cserkészetemet. Jártam hittanra, református táborokba, de itt értettem meg, mit jelent a hit, itt vált valósággá – vallja Csortán-Szilágyi György, cserkésznevén Csoszi, aki május óta a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnöke. A Reformátusok Lapja készített vele interjút.
„Csoszi” elmesélte: „nyolcéves lehettem, amikor nagypapám először mesélt cserkészélményeiről. A ’90-es években Kolozsváron öreg cserkészként tevékenykedett, elvarázsoltak a történetei. Tízéves voltam, amikor édesanyám először elvitt cserkészfoglalkozásra. A cserkészet majdnem minden lépcsőfokát végigjártam, voltam kiscserkész, cserkész, őrsvezető, rover, segédtiszt, rajvezető.
A vezetés elsősorban példa, kiképzőtáborainkban ezt tanítjuk meg elsőként. Nem feltétlenül irányítani akarjuk a fiatalokat, hanem példát mutatni nekik, hogyan éljenek, hogyan teljesítsék kötelességeiket, amelyekkel Istennek, hazájuknak és embertársaiknak tartoznak. A legfontosabb, hogy vállaljon felelősséget, köteleződjön el a közösségéhez és lelkesedjen a cserkészmunkáért. A kreativitás, a többi készség idővel megszerezhető.
Képzéseinkkel olyan élményt szeretnénk nyújtani a vezetőinknek, amelyből megtapasztalják: az élet bármilyen nem várt helyzetében is megállják a helyüket. Ha a táborban kitör a vihar, nem eshet pánikba az őrsvezető, mert meg kell védenie a rábízott gyerekeket. Valóban nagy próbatételek ezek a képzések, nekem is voltak olyan pillanataim, amikor holtpontra kerültem, mégis túllendített valami megfoghatatlan mennyei erő. Megtapasztaltam, hogy ha imádkozom az Úrhoz, ő meghallgat és segít nekem abban a mély csüggedésben és kimerültségben, ez életre szóló Isten-élménnyé lett számomra.
Sokat elmélkedtem, hogy jelentkezzem-e az országos ügyvezető elnöki feladatra. Imádkoztam, igyekeztem olyan emberekkel beszélgetni erről a lehetőségről, akik tudtak segíteni.
Úgy érzem, Isten hívott el erre a szolgálatra, ezért csinálhatom jól önkéntesként, mivel a cserkészet önkéntes szervezet. A civil életben szoftverfejlesztő mérnökként dolgozom.
Húszéves koromig a cserkészet határozta meg a hitemet, de egy fordulópont után a keresztyénségem kezdte el befolyásolni a cserkészetemet. Jártam hittanra, konfirmáltam, Isten Igéjével nem az őrsben találkoztam először, de itt értettem meg, mit jelent a hétköznapokban mindaz, amit korábban Istenről tanultam. Ekkor vált valósággá. Ma nemcsak az 1026. számú Szent László király cserkészcsapatnak vagyok a tagja, de a Százhalombattai Református Egyházközségnek is.
A közelmúltban a szövetség több szervezeti átvilágításon is átesett, azok eredményei alapján látjuk, merre kell haladnia az újonnan megválasztott országos elnökségnek. A szervezeti oldal működéséért fogok felelni, így többek között a cserkészkerületek, országos szintű bizottságok és a szövetség munkavállalóinak támogatásáért. Az én felelősségem, hogy bejegyzett szervezetként megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak. Teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy az Úr arca megy előttem a szolgálatban, Isten hívott el rá.
Forrás és teljes cikk: Reformátusok lapja
Kiemelt kép: reformatus.hu/Sebestyén László
