„Kritikus helyzetben az euró bevezetését követelők megfeledkeznek arról, hogy önmagában a közös pénz – egyébként felkészülési idő nélküli – átvétele csak rontana a helyzeten, sőt az eurót használó kelet-európai országokban a legsúlyosabb a helyzet” – nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

A múlt év tavaszán a Magyar Nemzeti Bank már felhívta a kormány figyelmét a fokozódó inflációs veszélyekre – jelentette ki lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy fogalmazott: „A nehézségek a gazdaság túlfűtöttségéből és a Covid–19 okozta rendkívüli költségvetési helytállásból adódtak, amelyeket tetéztek az orosz–ukrán háború miatt jelentkező energia- és élelmiszerár-emelkedések.”

A Magyar Nemzeti Bank változatlanul elkötelezett az árstabilitás fenntartásának elérése mellett, de lényeges arra utalni, hogy modern piacgazdaságban a jegybank az inflációs moderálás, a pénzügyi stabilizáció eszköze, nem pedig a pénzromlás kiváltója – emelte ki a professzor. A jegybanki intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte, azok hosszabb távon fejtik ki a hatásukat, nem egyik napról a másikra jelentkeznek az eredmények.

Amikor az előző évtizedben több ezer kis- és középvállalkozó jutott kedvezményes hitelhez a jegybank Növekedési Hitelprogramjából, ennek a gazdaság megerősödésére gyakorolt hatása hónapok alatt teljesedett ki, és az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedének kiváltója lett – magyarázta Lentner Csaba. Hozzátette: a pénzügyi beavatkozásoknak van egy „beérési” folyamatuk, és botorság azok kedvező hatását már aznap számon kérni a jegybanktól.

A kormány hatósági árszabályozási, beruházás-átütemezési intézkedései Lentner Csaba szavai szerint vállvetve a jegybank alapkamat-emeléseivel, a kamatfolyosó korrigálásával és a devizaswap műveleteivel azt eredményezték, hogy a környező országok körében a magyar inflációs adat a legalacsonyabb. A legutóbbi auditált, május végi adatok szerint a magyar infláció 10,8 százalékos, míg Csehországé 15,2, Lengyelországé 12,8, Szlovákiáé 11,8, Romániáé 12,4 százalékos.

A magyar inflációs adat mintegy két százalékkal haladja meg a legfejlettebb európai uniós tagországokat tömörítő euróövezetét, ami a professzor értékelése alapján mindenképpen kedvező adatnak számít. Kijelentette:

A Magyar Nemzeti Bank nem kullog az események után, hanem irányítja azokat. Eszközeivel aktív és eredményes pénzpiaci szabályozást végez.

Lentner Csaba azt is elmondta, a kritikus helyzetben az euró bevezetését követelők megfeledkeznek arról, hogy önmagában a közös pénz – egyébként felkészülési idő nélküli – átvétele csak rontana a helyzeten, sőt az eurót használó

kelet-európai országokban a legkritikusasbb a helyzet. Lásd a lett 16,8 százalékos, a litván 18,5 százalékos és az észt 20,1 százalékos inflációt. Tehát a közös pénz bevezetése sem oldaná meg a problémákat a professzor szerint.

Az a körülmény, hogy Magyarországon nem szállt el az infláció, és például nem 20 százalék feletti, mint az észteknél, a kormány és a Nemzeti Bank összehangolt intézkedéseinek köszönhető.

A közgazdászprofesszor a jövőbe tekintve a folyamatokat és az intézkedéseket elemezve kijelentette, 2022 év végére mérséklődhet úgy az infláció, hogy akár a pozitív reálkamat is kialakulhat, vagyis az inflációnál magasabb kamatszint is bekövetkezhet, amely megtakarításokra-beruházásokra ösztönző lesz. Megoldásként kiemelte, mindennek érdekében határozottabb lépéseket kell tenni a magyar gazdaság modernizációjáért, versenyképességéért, a hatékony energia-és költséggazdálkodásért.

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: PSZO