Pénteken találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és azt mondta, jó lenne, ha Amerika kölcsönvehetné. Mire gondolt?
Arra utaltam ezzel, hogy jó volna, ha olyan politikai vezetőnk lenne, mint Orbán Viktor. Pártoktól függetlenül igaz, hogy Amerikában ma elég gyenge a politikusi réteg. A néhány évvel ezelőtti első találkozásunkkor és most is lenyűgözött, hogy milyen tisztán gondolkodik a magyar miniszterelnök, történelmi perspektívában látja a dolgokat, és ennek tükrében elemez, világosan érti hazája helyét, úgyszintén Európáét, illetve az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz, Kínához fűződő kapcsolatát. Sok más politikussal ellentétben nem pusztán beszédírók által megírt szövegeket olvas fel, hanem a saját gondolatait önti szóba. Jó volna, ha az USA-ban is lenne olyan politikus, aki úgy érti a történelmet, a politikai körülményeket és az egyéb dolgokat, mint Orbán.
Részt vett Csák János könyvének, Az amerikai géniusznak a bemutatóján. Hogy tetszett a könyv?
Kár, hogy a beszélgetésünknek egy óra után véget kellett vetni. Az amerikai politikai, gazdasági, kulturális hagyományokat vizsgáló kötet rövid, de tartalmas. Csák János tanult ember, ráadásul nem pedáns, így nagyon szimpatikus. Olyan tudása van, amilyennel az akadémikusoknak kellene rendelkezniük. Az Egyesült Államokról szóló könyvét az amerikaiaknak is el kellene olvasniuk; akárcsak Tocqueville, ő is taníthat nekik valamit a saját hagyományukról. Ráadásul megkapóan, élvezetesen tud írni. Nemcsak olvas, de meg is emészti, amit elolvas. Az akadémikusok gyakran nem emésztik meg az olvasmányaikat, a közérthető szerzők pedig sokszor nem elég olvasottak. Csák János egyik hibába sem esik bele. Az egész magyar politikai osztály, legalábbis azon tagjai, akikkel eddig találkoztam, mély benyomást tettek rám. Követem a Twitteren Novák Katalin köztársasági elnököt, ő is kifejezetten rokonszenves.
Ron DeSantis floridai kormányzó sem tartozik a tehetséges, színvonalas politikusok közé?
Szerintem DeSantis okos, remek politikai érzéke van, és jó stábja is. Azt még nem látom, hogy pontosan mit gondol. A republikánus politikusok eddig nagyon húzódoztak attól, hogy nagyvállalatokkal konfrontálódjanak. Csakhogy ezek ma jellemzően baloldali ügyekkel, például a progresszív genderállásponttal azonosulnak. A republikánus politikusok eddig gyávák voltak, és talán úgy is érezték, hogy a történelem rossz oldalán állnak. A második világháború vége óta a republikánusok az üzleti érdekkörök szövetségesei voltak, csak közben nem vették észre, hogy ez a világ többé nem az ő politikai oldalukon áll. Ron DeSantis viszont elvette a Disney floridai privilégiumait, amiért az nyilvánosan szembement az év elején elfogadott szülőjogi törvénnyel, amely megtiltotta, hogy az alsós diákokkal az iskolában a genderideológiáról beszélgessenek. Lakóhelyemen, Indianában 2014-ben Mike Pence kormányzó meghátrált egy hasonló konfrontációtól, mert tartott a gazdasági következményektől. Most viszont itt van Ron DeSantis példája: egy kormányzó szembemegy egy nagyvállalattal, és nyer! Az ügy konzervatív körökben növelte DeSantis népszerűségét. Az összes politikusnál jobban érti az idő jeleit, és kifejezetten bátor. Arra kell számítani, hogy Magyarországot agresszív nyomás alá helyezik”
A floridai szülőjogi törvény hasonlít a fél évvel korábban elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényhez.
Csák Jánosnak is említettem, gyümölcsöző kapcsolat kezd kiépülni a magyar és az amerikai konzervatívok között, amelynek eredményeként mindkét fél tanulhat a másiktól.
Változott az utóbbi időben az amerikai jobboldal fókusza? Áthelyezték a hangsúlyt a gazdaságról a kultúrára?
Az amerikai jobboldalon belül harc zajlik. A tét, hogy mennyire lesz populista a következő választáson a Republikánus Párt. Donald Trump megmutatta, hogy a választói bázisban hatalmas populista energiák szunnyadnak, amit eddig a pártok nem vettek észre, mivel túlságosan Washingtonra koncentráltak. És nemcsak a baloldal akarja visszaszorítani ezt a populizmust, hanem a jobboldal egy része is. Zajlik a küzdelem, hogy ki legyen a következő elnökjelölt, ami a republikánusok programját és annak hangsúlyait is meghatározza.
A Mandiner teljes cikke itt olvasható.
Szerző: Szilvay Gergely
Kép: Ficsor Márton