Van egy régi magyar közmondás: A ló csinálja az embert, az ember csinálja a lovat. A ló az ember egyik legrégebbi társa , partnere a hadviselésben, a mezőgazdaságban, az utazásban és a szállításban. Mára megváltozott az ember és a ló kapcsolata, megváltozott a világ és az ember is, de a ló nem. Ugyanúgy elérhetővé teszi magát az emberek számára, mint több ezer évvel ezelőtt. A lovaglás visszahozhatja az embert egy régi állapotba , távol attól a világtól, amelyben ma él, és ahol egyre távolabb kerül a természettől.
Az a kérdés, hogy egyáltalán miért lovagolunk állaton, valójában a természet és a saját testünk kérdése. A ló és a lovas kapcsolata oktató. Társnak tekintjük egymást, miközben a ló ritmusa áthatol bennünk. Szinte kentauroknak érezzük magunkat, amikor az állatot (is) a gondolataink irányítják, miközben a ló mozgatja az embert. Ez egy szent élmény és szimbolikus. Az ember és a ló kapcsolata megváltozott, és a ló mára partner a sportban, a terápiában és a művészetekben.
Kánságuk olyan, mint egy nagy család, melyben minden tagnak fontos szerepe van, a gyerekeknek is. szmrecsanyi.hu
A lovasíjászat fontos szerepet játszott a honfoglalásban, majd a keresztény magyar állam védelmében. A hun és magyar visszavágó íj hatótávolságával és erejével a kor legjobb technikája volt. Úgy adtuk a világnak a lovasíjászatot, mint a japánok a karatét vagy a koreaiak a teakwandot.
Az ősi fegyver, az íj ma már modern anyagokból és modern eszközökkel készül. A választék óriási: különböző erősségű és méretű íjakat használhat. Ami archaikus maradt, az a forma, ennek megtartása, kidolgozása nemcsak szimbolikusan, hanem gyakorlati szempontból is fontos. A lovasíjászat katonai hagyományként és a technika fejlődése szempontjából egyaránt fontos. Az egyéni teljesítmény növelhető, így a megszerzett tudás tudatos és tudattalan kapcsolatot teremt őseinkkel.
A lovas íjászat személyes fejlődési eszközként is használható. Ha vannak ilyen archetípusok, akkor mindenekelőtt a harcos az, aki otthon érzi magát ebben a világban. Számára a fájdalom és a kockázat nem szenvedés, hanem erő forrása a további küzdelemhez.
A magyar könnyűlovasság és rugalmas taktikája egy évezredet élt túl, és a huszárok megjelenésével a XV. században új erőre kapott.
Kifinomult és hatékony felszerelésével és lenyűgöző vágtájával lenyűgöző látványt nyújtott abban az időben, amikor nagy, favágó és lassú lovakat használtak nyugaton. Sikerükben nagy szerepe volt a sokat emlegetett magyar erénynek és az átgondolt harci módszereknek. Kevéssé ismert, hogy a lovasíjászat a magyar nemesség kedvelt időtöltése volt a XIX. század elejéig. Egy időre feledésbe merült, de az 1980-as évektől újjáéledt.
Hagyományainkat nemcsak meg kell őrizni, hanem gyakorolni, élni és továbbadni. Az egyik módja annak, hogy követjük őseink szellemét, ha továbbadjuk azt. A lovas íjászatot mindenféle ember űzi. Vannak, akik sikereket szeretnének elérni benne, mások elszánt hagyományőrzők, megint mások a harcművészetet, mint életformát űzik. A törökök például puszta hagyománynak tekintik őket.
A magyar Kassai Lajos a Lovasíjász Világszövetség (WFEA) alapítója volt. A lovasíjászat sportágként egyre népszerűbb és világszerte terjed. Egyesületek alakulnak, lőterek nyílnak, és számos ország csatlakozik a világszövetséghez, köztük az USA, Dél-Afrika, Irán, Kína és számos európai ország. Növekszik a nemzetközi aktivitás, számos versennyel. A világbajnokságot és a nemzetközi bírói találkozót kétévente rendezik Magyarországon, a Somogy megyei Kassai-völgyben. A Kassai Lovasíjász Iskola tíz sportegyesületet foglal magába – „Kánság” néven. Az egyik, a „Szmrecsányi-Kánság” székhelye Barnag.
Barnag egy kis falu a Balaton-felvidéken, nem messze Nagyvázsonytól. Itt vásárolt a Szmrecsányi-Veszely házaspár egy omladozó parasztházat és a hozzá tartozó telket. Felújították a házat, rendbe tették az istállókat.
Szmrecsányi Márton mérnök, közgazdász , a Kassai Íjász Hagyományőrző Iskola egyik vezetője. Felesége, Veszely Beáta világot bejárt művész, lóbarát. A londoni Goldsmiths College-ban és a Magyar Képzőművészeti Akadémián írt doktori disszertációja a ló reprezentációival foglalkozik a művészettörténet elmúlt évezredeiben, művészettörténeti és szemiotikai megközelítésben.
A lovasíjász tábor résztvevői. szmrecsanyi.hu
„A kulturális válság a Nyugatot is érinti. A művészeteket annyira meghatározza a piac, hogy az igazság keresése elveszett. Ez volt az egyik oka annak, hogy nyolc év után hazatértem Angliából” – meséli Veszely Beáta. „ A távolság megmutatta, mennyire fontosak a gyökereink, és hogy nem véletlenül születünk valahova. Isten Magyarországra teremtett, itt vannak feladataim. Hálás vagyok ezért, mert így visszatértem a gyönyörű környezetbe és egy izgalmas időbe.
2022. augusztus 14-én a Kurultaj nagyversenyen rendezik meg a turáni lovasíjász világbajnokságot, az eredeti kassai rendszer alapján. Az íjászok a magyar hagyományőrzők mellett külföldről is számos állandó látogatót várnak.
Szerző: Rab Irén
