Vége a fegyverszünetnek? Lengyelország ismét fellép Brüsszellel szemben, mert nem kapta meg a több milliárd eurót a helyreállítási tervből, amiről a nyáron megállapodtak.
Újra felforrósodott a kapcsolat Lengyelország és az Európai Unió közt. Az Európai Bizottság nem ismerte el ugyanis Lengyelország igazságszolgáltatási reformját, ami feltétele volt a több milliárd euró kifizetésének a helyreállítási tervből. A lengyel politikusok most azt mondják, megvétózzák az európai kezdeményezéseket, beperelik a Bizottságot, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök lemondását is célul tűzték ki.
Az ukrajnai orosz agresszió hatással volt az unión belüli kapcsolatokra is. Tavaly az Európai Bizottság számos konfliktusban még a Magyarország-Lengyelország tandem ellen lépett fel, ám közben a szövetségesek viszonya az agresszorral szembeni eltérő megközelítés miatt megromlott. Lengyelország ugyanakkor megtalálta a közös hangot Brüsszellel a menekültek megsegítésében és az Oroszország elleni szankciók elfogadásában.
Egy ideig úgy tűnt, hogy a kapcsolatok javulása megoldja a lengyel gazdaságélénkítési terv régóta tartó blokádját is, amelyben Lengyelország összesen 35 milliárd eurót kér.
A Bizottság hosszú hónapokig elutasította annak jóváhagyását, mert nem látott elegendő garanciát a tervben a lengyel igazságszolgáltatás reformjára, amely ma már – szerintük – nem felel meg a jogállamiság elveinek, ám a Bizottság júniusban mégis jóváhagyta a lengyel tervet, írja az euractiv.sk portál.
Ez azonban nem vezetett automatikusan a pénz kifizetéséhez. Az Európai Bizottság most azt állítja, hogy a lengyel reform nem felelt meg a jóváhagyott terv követelményeinek.
Nincs más választásunk, mint elővenni az összes fegyvert, ami a fegyvertárunkban van, és elkezdeni tüzelni”
– reagált erre Krzysztof Sobolewski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt főtitkára, aki szerint ez a vétójog gyakoribb igénybevételét, egy Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezésére irányuló koalíció létrehozását, vagy akár pert is jelenthet.
A lengyel gazdaságélénkítési terv jóváhagyását három európai biztos, köztük az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders is bírálja. Szerinte a lengyel igazságügyi reform csak egy szépségtapasz. Az első pénzösszegeket csak akkor kapják meg a lengyelek, ha az ország minden követelményt teljesít.
A helyzet azonban a nyár folyamán megváltozott, amikor a Bizottság bejelentette, hogy megállapodott Lengyelországgal a terv módosított változatáról, amelyet végül jóváhagyott.
A jogállamisággal foglalkozó szakértők azonban rámutattak, hogy a reform csak kozmetikai jellegű.
Jarosław Kaczyński, a kormánypárt vezetője azt állítja, hogy Lengyelország minden tőle telhetőt megtett, és az Unió megsértette a megállapodást. +Ideje tanulni ebből” – mondta.
Lengyelország már májusban élt a vétójogával a globális minimumadóról szóló megállapodás blokkolására, amivel nyomást gyakorolt a Bizottságra. A párt most azt mondja, addig használja majd ezt az eszközt, amíg a Bizottság nem enged. Ehhez még hozzájárulnak olyan további eszközök a fegyvertárból, mint az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlanság kifejezésére való törekedés, vagy perek indítása az EU Bíróságán.
2022Plusz: „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” azaz lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát, tartja a régi közös mondás. Úgy tűnik azonban, hogy a barátaink kissé megszédültek a brüsszeli ígéretek délibábjától és engedményeket is hajlandóak voltak tenni olyan eszeveszett ügyekben is, mint a szankciós politika, vagy Magyarország bírálata, hogy nem adja be a derekát. Lám, most csalódtak. Átverték őket!
A két jóbarát történelmi idők óta nem fordult egymással szembe. Úgy tűnik hazánk kivárja barátaink tévelygéseinek a végét, már látni is az alagút végét.
Forrás és teljes cikk: ma7.sk
Kiemelt kép: GettyImages